Bana József et al.: Piroslámpás évszázadok (Győr, 1999)

Kántás Péter: Jogalkotási dilemmák a prostitúció körül

a) egyrészt, hogy a tevékenység engedélyezése állami ellenőrzés mellett nagyabb védelmet jelent mind a prostituált, mind pedig a szolgáltatás igénybevevője, a kliens számára;

b) élt az illúzió, hogy a legalitás végre megbonthatja a prostituált és a prostitutor szoros érdekszövetségét.

A tervezet „belső”, BM szervek által történő egyeztetése 1993 szeptemberében történt meg, majd a beérkezett vélemények alapján a következő dilemmákkal kellett a jogalkotóknak szembenézniük:

a) problémát jelentett a szabályozás szintje: a vállalkozói törvény alanyi jogává teszi a vállalkozónak, hogy alkalmazottat, segítő családtagot, bedolgozót, illetve tanulót vegyen igénybe. E foglalkoztatási fonnák azonban a hatályos Btk. alapján tiltottak, hiszen a kitartottság fogalomkörébe sorolhatók. Ugyanakkor e vállalkozói jogosítványokat kormányrendelet nem korlátozhatja. Emellett egyes tárcák részéről már korábban felmerült, hogy a szexuális szolgáltatás nem is minősíthető vállalkozásnak;

b) a kezdetektől beleütköztünk az Egyezménybe, amely tiltja az ilyen személyek különleges nyilvántartásba vételét, külön igazolvánnyal történő ellátását, továbbá, hogy rájuk különleges ellenőrzési vagy bejelentési kötelezettségek vonatkozzanak.

Tudtuk azt is, hogy a szexuális életre vonatkozó adat a mi adatvédelmi törvényünk szerint is különlegesnek számít. A vita részben azon folyt, hogy mi minősül különleges nyilvántartásnak, s hogy a prostituálti minőség vajon a szexuális életre (nemi eltérés vagy más preferencia) vonatkozó adatok körébe tartozik-e vagy sem.

Az nyilvánvaló volt, hogy az engedélyezési rendszerben elkerülhetetlen a hatósági ellenőrzés gyakorlásához az önkormányzati, egészségügyi szakhatósági, illetve rendőrségi nyilvántartások felállítása, igazolványok kiállítása, stb.

c) A tervezet szerint a szolgáltatásra bérlakásban is sor kerülhet. Kérdés volt tehát, hogyan alakul a bérbe adó felelőssége, hiszen e magatartás kimeríti az üzletszerű kéjelgés elősegítése bűntettét. Elvi jelleggel vetődött fel tehát, hogy a legalizálás hogyan hat ki a prostitúcióhoz kapcsolódó bűncselekményekre, (kerítés, kitartottság) hiszen a Btk. nem tesz különbséget legális és illegális prostitúció között.

Érzékeltük azt is, hogy a prostituáltak legalsó rétege nem rendelkezik önálló tulajdonú lakással, ők továbbra is az utcára szorulnak, illetve a szobáztatóknak, illetve a kliensek által felkínált méltatlan és veszélyt is hordozó körülményeknek (személygépkocsi, kamion) lesznek kiszolgáltatva.

d) Definíciók. A tervezet előkészítésének első pillanatában már felmerült a kérdés: vajon milyen tartalmat is takarjon a „szexuális szolgáltatás ”?

A nemi vágy felkeltésére, illetve kielégítésére irányuló külső ingerforrások köre hihetetlenül gazdag, kultúránként, s azon belül egyénenként rendkívüli változatosságot mutat. Arról a szakma gyakorlói tudnának előadást tartani, hogy a kliensek hányféle ,,eltévelvedett" igényének kell eleget tenniük, amivel eljuttatják őket az örömök birodalmába. Ezt a hihetetlen sokféleséget kellett tehát fogalmi szintre emelni, hiszen a jog a maga természete folytán „rugalmatlan ”, egyértelmű, a jogszabályok címzettjei és a jogalkalmazó számára azonosan értelmezhető definíciókat kíván.

Úgy láttuk, hogy egyszerre kell szűkíteni és tágítani azon az értelmezésen, amely tevékenységi értelemben ehhez a mesterséghez évezredek óta hozzákötődik.

Szűkítettünk annyiban, hogy kizártuk a vizuális és az auditív (peep show, szextelefon) jellegű szolgáltatásokat. Ugyanakkor túl kellett lépnünk a Btk.-ban szereplő definí-140