Horváth József: Győri végrendeletek a 17. századból II. 1631-1654 (Győr, 1996)
Végrendeletek
Az minemű leánkát, Katikat tartok, annak az atyámfiánál vagyon egy harmadfü tinocska, azt neki hagyom. Utollyára testamentárius uraiméknak mindeniknek külön külömb hagyok egy egy tallért. Ac tum Jaurini, 9 Decembris 1648. Végr. könyve 2. köt. 404-405. o. Másolat. A végrendelet szövege után berajzolva öt pecsét helye, alattuk a tanúk aláírásának ill. kézjegyének másolata — „Pesti istuan” ill. négy esetben: „+”! —, majd rövid utalás a káptalan megerősítésére. 1.) Egyezkedési. 197. Varasdi Horvát Mátyás végrendelete 1-) Káptalan-Nyúl, 1649. január 20.2 ) Én Varasdi Horuat Matthias testemben igen beteg lévén, ajánlom leikömet az Ur Istennek, testemet pedig az földnek, ahonnét vétetett. Mivelhogy én idegen földről ide szakadtam Nyulyra ennek előtte tizenhét esztendővel, es it az Nemes Geori Captalan Vrak jószágában mind anni üdö alat laktam Burian Benedeknenel, nem lévén azért itt énnekem semminemű atyámfia, sem pedig rokonom, és sem feleségem, sem pedig gyermekem. Kezdettem volt itt epiteni egy kis szőlőcskét Beszpremi Püspök Uram Őnagysága földjén, amely szőlőmnél nekem nem lévén semminemű marhám és semmi egyéb értékem, hattam testamentomban azt az kis szőlőcskét Burján Benedekné kis leánkájának az eő Gazdasagokért, mivel anni üdö alat nalok laktam. Hlyen okon, hogy az földesuraknak igassagat az egy forintot adgya megh az után hogy testemet takartassa el tisztessegesen. Voltam adós neki harmadfél forinttal, Ismegh Praepost Uram Vinczelerienek 50 dénárral, Geori Janos Kovacznak 25 dénárral: ezeket is fizesse meg Burian Benedekné asszonyom. Azonkívül amit temetesemre költ Syr assoknak Plebanusnak es azoknak etetekre es italokra, az kik testemet a földben takartatyak eö kegielmere bíztam, lassa Isten szerent a mit ream költ Isteniül veszi erdemet ha mit az tisztessegesebben való temetesemre költ. Ez testamentomot tettem Kaptalan Nyulon lakozo mostani Biro Nagy Peter előtt, Flaskar Mihály es Berkes Mathe Nuly Licentiatus ’ ’ előtt. A no et die ut Supra. Végr. könyve 2. köt. 410-411. o. Másolat. A végrendelet szövege után az alábbi toldalékot másolták be a testamentumkönyvbe: 150
