Horváth József: Győri végrendeletek a 17. századból II. 1631-1654 (Győr, 1996)

Végrendeletek

2. ) A végrendelet élén a dátum: „Anno 1644. die 11 mensis Junij.

3. ) Kielégítettek.

4. ) Krisztinának.

170.

Nagy Máté özvegye, Apollónia asszony végrendelete

Győr, 1644. június 14.*

Atyának, Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében Amen.

Én Appalin asszony, az néhai Nagy Maiénak, Őfölsége győri Sajkas Vaydajanak meghagyott özvegye, régtül fogvást beteges állopotban lévén, de elmémben Istennek O Szent Fölségének gondviselésibül ép, hivattam házamhoz itt Győrött az nemes és vitézlő Ijfiu György és Bogyo János győri vajda uraimat, és még Jagosich Jánost, kik előtt az én keresett javaimrul teszek illyen rendelést és testamentomot, holtom után minden veszekedéseknek eltávoztatására.

Elsőben ajánlom lölkömet az Úristennek irgalmasságos szent kezeiben, testemet pedig az földnek az ő annyának, tisztességes temetésre.

Hagyok az Nemes Győri Káptalannak az én kevesembül egy egész tallért.

Ha uramnak fizetesessen, vagy szolgalatyaban fizetést adnának, hagyok abból az szegényeknek egy vég morvái posztót.

Hagyom azt is, hogy az én javaimból tisztességes temetésem legyen, ha az Úristen kiveszen e világbul.

Ezeknek utánna hagyom azt is, hogy holtom után minden ingó és ingatlan javaim felől megnevezett vajda uraim által eladattassanak, és azokbul temetésemtől mellyek megmaradnak, jó számvetés által minden bizonyos adósságán megfizettessenek, kiket jól tud Nagy Menyhárt sógorom. És annak utánna, mivelhogy négy esztendeje, hogy Monka nevű szolgáló leányom éjjel nappal mellettem szenvedett és szolgált, hagyom neki az Mukher ködmenemet, gereznával bélletet, egy vánkost héjastól, egy abroszt, egy kendő keszkenyőt és egy lepedőt; két szoknyát csináltassanak neki az én javaimból: egyiket kron Rásátt, másik Istamétott. ’1

Az szolgámnak az Istóknak egy Dolmannak mentenek es nadrágnak való Chimazint4 ) az én javaimból hagyok, mivelhogy négy esztendeig szolgált.

Egy darab szőlőt az Memfűi hegyen pusztán engedett volt minekünk Nagy Menyhárt, kit mégis epűtettünk urammal: azt az darab szőlőt neki hagyom Nagy Menyhártnak.

Az testamentomos uraimnak egy egy ezüst tallért hagyok és Executoroknak 5') föllül megírt Vayda Uraimékat rendelem.

Ezeken kívül valamellyek maradnak az én javaimból, osztozzanak egyenként és egyenlőképpen azokkal Nagy Menyhárt sógorom és Klopachich Varga Györgynek özvegye Anna asszony.

107