Kenyeres István - D. Szakács Anita - Mihály Ferenc: Magyaróvár Tanácsának Törvénykezési Jegyzőkönyvei az 1581-1582. években (Győr, 2012)
D. Szakács Anita: Magyaróvár privilegizált mezőváros 16. századi tanácsülési jegyzőkönyvének közzéadásáról
Az említett első tanácsülési jegyzőkönyv leginkább a mezővárosi hivatalszervezet, hivatalviselői archontológia alapjául szolgált.10 A bíróválasztás, a tisztújítás rendjét későbbi forrás adatok alapján Mihály Ferenc a következőképpen rekonstruálta: minden év január 1-jén, a délelőtt 10 órai nagymise után a városházán gyűltek össze a polgárok és titkos szavazással megválasztották a bírót, aki egy héten belül kinevezte megnevezte munkatársait, a 12 tagú belső tanács, a 6 tagú külső tanács tagjait, valamint a pénztárost, a magyar (kálvinista) és a német (evangélikus) templom céhmestereit, az erdőgondnokot, valamint a tűzbiztosokat, illetve 1582-ben a húsvizsgálót.11 A fennmaradt 16. század végi jegyzőkönyvi feljegyzések ennél puritánabb változatot hagytak hátra. A bíró, majd a német - magyar etnikai paritás elvén 6-6 belső tanácsos után ugyancsak e paritás alapján 3-3 külső tanácsos került megválasztásra,12 majd ugyancsak e paritás szerint két, valószínű a pénzügyekre felügyelő Gemeinburger, illetve a fent már említett egyéni tisztségviselőket választották meg (Nr. 2„ 68.). Érdemes kiemelni: a tisztújításokat követően rendszeresen összeírták a házzal bíró polgárokat; mindkét esztendőben 57 fő (Nr. 3., 69.). Már a városvezető elit létszáma is jelzi, Magyaróvár az uradalom (egyik) legjelentősebb, legjobban strukturált mezővárosa volt. Az uradalom más mezővárosai sorából Nezsider esetében 1575-től ismert a magisztrátus restaurációja. Itt a bíró és 6 belső, 6 külső tanácsos alkotta a helyi városvezető politikai elitet.13 A másik Fertő parti mezőváros, Ruszt ugyancsak év elején tartotta restaurációja során a bíró mellett 7 szenátor alkotta a belső-, 8 tanácsnokból álló külső tanács működött.14 A jegyzőkönyv Magyaróvár, a mezővárosi polgárok térségbeli kapcsolataihoz is újabb adatokkal szolgál. E kutatási irányra már az 1565. évi nezsideri hegykönyv feldolgozása is felhívta a figyelmet. A társadalmi, gazdasági kapcsolatok meglétét a külbirtokosok adatai mutatták. E csoportban 17 Moson vármegyei, illetve alsóausztriai település lakói jelentek meg, közöttük több magyaróvári polgár (Christoph Knorr, Philip Meilinger, valamint a jegyzőkönyvi bejegyzéseinkben is előforduló család egyik képviselője, Benedict Khleberger). A magyaróvári rezidenciával jelzett uradalom birtokosi (az uralkodó) külbirtoklással együtt az alsó-ausztriai határváros, Bruck a. d. Leitha polgárait követően Magyaróvár adta a második legnagyobb extraneus csoportot; ők a nezsideri szőlők 4,56 %-át birtokolták.15 A jegyzőkönyvi bejegyzések a közvetlen térségből Bezenye, Halászi, Rajka lakosaival való kapcsolatra hoznak információkat, de a helyi polgárság származására, rokoni kapcsolataira tekintettel ez az olló jóval jelentősebben „szétnyílik”; a mezőváros lakossága mind Stájerország, mind Bajorország felé rendelkezik rokoni szálakkal. 10 Legutóbb: MIHÁLY, 2004. 11 MIHÁLY, 2004. 56. 17. századi bíró és magisztrátus választás rekonstrukciójára: MIHÁLY, 1979. 75-76. 12 A paritásos alapot hangsúlyozta: MIHÁLY, 2004. 56. 13 RITTSTEUER, 1970. 125-126. A legújabb, 2010-ben megjelent feldolgozás egy 1592. évi esetet ismertetve hangsúlyozza, hogy az első hat belső tanácsost a bíró, a másik hatot a választó közösség nominálta. E munka a külső tanácsot 1605-től regisztrálja folyamatosan: GMAS sd. 95-96. 14 KRUG, 1970. 171. 15 PRICKLER, 1999. 177-183. 43
