Kenyeres István - D. Szakács Anita - Mihály Ferenc: Magyaróvár Tanácsának Törvénykezési Jegyzőkönyvei az 1581-1582. években (Győr, 2012)
Kenyeres István: Magyaróvár a 16. században
magyaróvári kapitány bármikor beavatkozhatott az első fokon folyó ügyekbe is, különösen a súlyosabb esetekben, pl. ha házasságtörésről, erőszakoskodásról volt szó.66 Tehát a város biztos nem gyakorolhatta az 1354. évi kiváltságlevélben foglalt önálló bíráskodást, bár elég nagy autonómiája mutatkozott ezen a téren. Nem csorbult ugyanakkor - szemben a 17. század második felével történtekkel67 - a hagyatékok feletti rendelkezési jog. A város maga rendelkezett a polgárjog felett, városi ingatlan megszerzéséhez kötötték azt. Ugyanakkor mégis akad arra eset, hogy a kapitány kérésére adnak polgárjogot valakinek,68 tehát itt is megfigyelhető az uradalom benyomulása a városi ügyekbe. Ami az egyik leglényegesebb kérdést, az adózást illeti: az 1525. évi urbáriumban nem szerepel Magyaróvár cenzusa, vagy bármilyen szolgáltatása. Ugyanakkor tudjuk, hogy a város rendszeresen befizette a cenzust, mindösszesen 11 rajnai Ft-ot (pl. 1538- ban). Az 1566. évi urbárium szerint is mindössze 11 rajnai Ft a város cenzusa, ami igen alacsonynak tekinthető. Ebben az urbáriumban azonban már megjelennek más úrbéres szolgáltatások is, így az ajándék: évi két borjú, a kocsmáltatás: évi 90 akó kötelező borkimérés, a robot: a polgárok a kapitány parancsára télen kötelesek voltak jeget vágni a várárkokban, illetve a vár számára fuvarozás és halszolgáltatás is szerepel a robotkötelezettségek között. Ezen kívül a lucsonyi kertek után, amelyeket zömmel a város polgárai béreltek, bért tartoztak fizetni a vár számára.69 Ezek közül tudjuk, hogy a 90 akónyi borkimérést már az 1530-as években is teljesítette a mezőváros.70 A források alapján úgy tűnik, hogy Magyaróvár, köszönhetően a királynéi privilégiumnak, a vámmenteségnek, majd a Mohács után fellendülő marhakereskedelemnek, aló. század második felére jelentős fejlődésen ment keresztül: gyarapodott lakossága száma, differenciált városigazgatási rendszert alakított ki, iskolát alapított stb. A város és az uradalom viszonya ekkoriban még konszolidált, bár egyes területeken megtapasztalható az egyre jobban kiépülő uradalmi igazgatás benyomulása a város belügyeibe. A város gyarapodását, megerősödését jelzi a tizenöt éves háború és Bocskai hadainak pusztításai ellenére a Magyaróvár részére 1609-ben kiadott három uralkodói kiváltságlevél is.71 Ezt a fejlődést törte meg az uradalom 1621-ben bekövetkező első, majd 1644-1672 közötti második elzálogosítási periódusa, majd a visszaállított kamarai igazgatás 17. század végi, 18. század eleji intézkedései.72 66 Pl. Tan. jegyzkv. Nr. 60. 67 Mihály, 1979. 78-79. p. 68 Tan. jegyzkv. Nr. 77. 69 MOL E 156 Fasc. 73. No. 20. 70 Ld. a korszakból fennmaradt számadáskönyvek bejegyzéseit, pl. ÖStA HHStA Belgien MD 17. 71 Hegedűs, 2001. 425-430. p. 72 Mihály, 1979. 35
