Kenyeres István - D. Szakács Anita - Mihály Ferenc: Magyaróvár Tanácsának Törvénykezési Jegyzőkönyvei az 1581-1582. években (Győr, 2012)
Kenyeres István: Magyaróvár a 16. században
tanácsülési jegyzőkönyvek szolgáltatnak bőséges adatokat. Óvár tehát egy kiemelkedően széles jogosítványokkal rendelkező mezővárosi státuszt ért el, ami lehetőséget kínált a városi fejlődés kiteljesedésére, aminek a lehetősége a 15. század végén - 16. század elején egyre meghatározóvá váló marhakereskedelem révén biztosítottnak tűnt. A fejlődés gátja azonban már ekkor jelen volt: a megye egészét meghatározó, egyre terebélyesedő óvári uradalom, ehhez járultak a mohácsi katasztrófával bekövetkező alapvető politikai, katonai és gazdasági változások. A magyaróvári uradalom és jelentősége Magyaróvár mezőváros késő-középkori, kora újkori történetében meghatározó volt az a tény, hogy a megye legnagyobb uradalma, a magyaróvári birtok központja volt. Mivel a korszakban, mint utalni fogunk rá, a magyaróvári kapitány töltötte be igen sokszor a megye ispáni címét, ezért Magyaróvár egyúttal a megye székhelyeként is funkcionált. A magyaróvári uradalomhoz a 15. század közepén mintegy 22 település tartozott, köztük hat mezőváros: Óvár, Moson, Rajka, Nezsider és Zurány (Zaránd), ezek többsége mind Moson megyében fekszik, Sopron megyében egy jelentős birtoktest található: Ruszt mezőváros. Az uradalom lényegében véve Moson megye döntő részét egy tömbben foglalta magában. A Szentgyörgyi grófok Köpcsény és Scharfeneck uradalmaival együtt jóformán az egész megyét kezükben tartották, mindössze a lébényi bencés apátság és a heiligenkreutzi ciszterci apátság bírt jelentős birtokkal.7 A magyaróvári uradalomhoz az 1525. évi, Magyarországon ritkaságszámba menő urbárium tanulsága szerint, mintegy 30 település tartozott, köztük a lébényi apátság egykori birtokai is. Az uradalom lényegében véve már ekkor Moson megye döntő részét egy tömbben foglalta magában.8 Az uradalom jelentős legelőkkel és majorsági földekkel rendelkezett, ezeken kívül az óvári, nezsideri, zurányi és rajkai vámok bírtak nagy jelentőséggel. Az uradalom Fertő-tónál fekvő része pedig jelentős szőlőművelést mondhatott magáénak, különösen Ruszt, Nezsider és Nyúlás mezővárosok emelkedtek ki.9 Az 1549. évi hadiadó- (dika-) jegyzékek alapján megállapítható, hogy az akkor már királyi tulajdonban lévő magyaróvári uradalom volt Moson megye egyetlen nagybirtoka, 16 helységben 399 portát, 53 zsellért, 29 puszta telket, 37 újonnan telepített telket írtak össze. A király birtokolta Moson megyében az adózó porták több mint felét (54,6%). (Ugyanekkor a Sopron megyei Ruszt mezővárosban 18 adózó portát és 13 szegénység miatt adómentes, valamint 1 majorsági telket írtak össze.)10 Az 1593. évi portális összeírás szerint a Magyaróvárhoz tartozó 21 helységben 444,5 portát 7 Csánki, 3. köt. 679-673.; Engel, Térkép. 8 A magyaróvári uradalom urbáriumának Mária királyné által készíttetett 1525. évi, eredeti példányát ld.: OSZK, Kézirattár Quart. Germ. 168. 9 MOL E 156 Fase. 73. No. 20. A 15-17. századi magyaróvári uradalom szőlőművelésére ld. Prickler, 1979. 21-37.; Prickler, 1991. 161-186.; Prickler, 1996. 51-65. 10 Maksay, 1990. 1. köt. 487-493. 2. köt 672. 9
