Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
1. A forradalom előszobája
nagyüzemi termelés a közös gazdaságokban, az a Nagy Imre is összezavarta a fejeket, maguk meg előzetes engedély nélkül népművészetről és a szürrealizmusról, viszonyáról rendeznek vitát. Még hogy szürrealizmus? Már a szocialista realizmus nem is jó? jellemző, hogy kiket hívtak meg azt a gyorsan félresöpört új kormányprogramért tüntetőén lelkesedő Csoóri Sándort, Takács Imrét.. .”.76 A rendezvény sikeres volt, hiszen nem mindennapos dolog volt, hogy a szocialista realizmus idején a népművészetek és a modern izmusok lehetséges kapcsolódásairól értekezzenek. Az ekkor már országos hírű könyvtár szakmai elismertségét jelzi, hogy Hebenstreitet a minisztériumba is hívták, és csak pártonkivülisége miatt nem lett ott tisztviselő. A győri zenekonzervatórium tanárainak - köztük a zenetudós, Bartók-kutató Lendvai Ernő77 és Tusa Erzsébet78 zongoraművész - és legjobb növendékeiknek közreműködésével rendezett hangversenyek elismeréseként a kulturális minisztérium a zenei intézmények számára betervezett hangversenyzongorát a csornai könyvtárnak adományozta. Az adományozott zongorát a gimnázium nagytermében helyezték el, és az adatközlő emlékszik egy 1956 tavaszán tartott „teltházas” zongoraestre Tusa Erzsébet, Lendvai Ernő fellépésével. Főként Bartók-műveket adtak elő. Simon István saját verseit szavalta.79 A helyi pártvezetők örültek, hogy elmaradtak a csornai kulturális élet elmarasztalásai és így elnézték, hogy az új könyvtárosi státusokba kivétel nélkül politikailag gyanús szülők gyermeke került. Detre László édesapját végkielégítés és nyugdíj nélkül váltották le járásírósági elnöki funkciójából, távolították el a jogászi pályáról. Detrét mindvégig kitűnő bizonyítványa és kimagasló felvételi pontszáma ellenére nem vették föl az egyetemre. Horváth Elemér édesapjának a helyi pártbizottsággal gyűlt meg a baja, őt magát eltávolították a budapesti bölcsészkarról. Lelóczky Gyula Győr híres cukrászmesterének fia főiskolai diplomás könyvtárosként szülővárosában nem tudott elhelyezkedni. Valamennyien hivatásnak tekintették a magyar kultúra szolgálatát, messze az átlagon felüli műveltségűek voltak, amit 1956 után külföldön is fényesen bizonyítottak.80 Az 1956 őszén indítandó új kulturális évad tervét még augusztusban állította össze Hebenstreit Nándor. Az új kulturális programnak még határozottabban az ország és a táj értékeinek népszerűsítése volt a célja, azonban a politikai élet „fokozódása” miatt némileg módosult a program. Hebenstreit Nándor is jelen volt az október 10-én Győrben tartott megyei értelmiségi fórumon, ahol több megyei tanár, mérnök, tudós, kutató és író sorolta a tudomány-, a gazdaság- és a művelődéspolitika hibáit. A felszólalók példának hozták fel a zalai olajmezők elvizesítését, a kisipar elnyomorítását, a szakemberek félreállítását és a rábaközi állattenyésztés elsorvasztását is. Nagy Kálmán, aki akkor még Kapuváron tanított, jó tankönyvek kiadását sürgette. A pártot 76 Heltai Nándor: Ünneprontó kérdések. In: Kisalföld, 1991. november 2. 77 Lendvai Ernő zenetörténész 1925-ben született Kaposváron. Fő szakterülete Bartók Béla munkásságának és a zene belső törvényszerűségeinek kutatása volt. 1949-ben a Zeneakadémián szerezte meg zongora szakos diplomáját. Remek pianista képességeinek és legendás zenei memóriájának köszönhetően fejből zongorázta a zeneirodalom nagy részét. Felesége Tusa Erzsébet volt. 1993-ban hunyt el. 78 Tusa Erzsébet zongoraművész 1928-ban született Budapesten. 1948-ban diplomázott a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. 1949-től 1954-ig a Szombathelyi Állami Zeneiskola, 1954 és 1957 között a Győri Zeneművészeti Szakiskola tanára volt. 79 Vizler Imre (1939) visszaemlékezése, 2009. augusztus 31. 80 Heltai Nándor (1930) visszaemlékezése, 2012. január 2. 17
