Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
4. Csorna és a járás kapcsolatai a forradalom idején
szervek között inkább feszültség volt, semmint összhang. Talán személyes ellentétek is lehettek a háttérben, hiszen Herczeg Zoltán hivatalból való eltávolítása után rövid ideig a Székely Sándor vezette útfenntartó egységnél is dolgozott.368 Herczeg apósa, a kulákság vádjával elítélt Gulyás József adott földet művelésre Székelynek, aki nem fizette ki a bérletet.369 Talán hatásköri viták, rivalizálás lehetett a háttérben? Nem tudjuk, de tény, hogy visszaemlékezéseiben Székely meg sem említi a járásnál szerepet játszó férfiakat.370 Az sem tisztázott, hogy az október 27-i népgyűlésen felhatalmazta-e valaki Czinderéket a Járási Forradalmi Bizottság megalakítására. A csornai rendőrség 1958. szeptember 16-án kelt jelentésében összegezte a járási Nemzeti Tanács összetételét.371 Eszerint a tizenegy fős testület elnöke Czinder György, tagjai a következők: Dr.Bársony Kálmán, Ginczli József, Lendvai István, Nagy János, Németh János, Pongrácz Károly, Ronge Vince, Schügerl Mátyás, Székely Sándor és Tocsik Antal kereskedelmi biztos. A névsorból kimaradt Herczeg Zoltán neve, feltehetően a jelentésben összekeverték a községi és a járási forradalmi szervek vezetőségének tagjait. A felálló új járási vezetőség a korábbi járási tanács ellenőrzésére még aznap ötfős bizottságot választott. Ennek vezetésével a tanács autóján Keszthelyről visszahozott Czinder Györgyöt, korábbi főjegyzőt bízták meg, akit Sárosi előzőleg kitiltott Csornáról. Czinder a kitelepítése után és a forradalom előtti időszakban is gyakran megfordult Csornán, így a község életéről tájékozott volt. Jó kapcsolatot ápolt Herczeg Zoltánnal, aki 1950-ig a csornai főszolgabírósági hivatalban volt iparügyi előadó. (15. kép) Czinder utoljára a forradalom kitörése előtt, október 22-én járt Csornán, ahol megfordult Herczeg Zoltánéknál is.372 A forradalom leverése után a kommunista irányítású megyei sajtó arról számolt be, hogy visszaérkezése után Czinder „azonnal magához hívatta Szűcs őrnagy elvtársat, a csornai határőrség parancsnokát és közölte vele, hogy a forradalom nem fog megállni félúton.” Nem titkolta azt sem, hogy mit ért ezalatt. „Keszthelyen már újra a helyére állítják Festetics herceg szobrát” - mondotta -, majd hozzáfűzte, hogy csak néhány napig kell várni, amíg jönnek az ENSZ csapatok és akkor teljesen megtisztítják az országot a kommunistáktól”.373 Czindert a forradalom leverését követően kiadott propagandakiadványok kulcsfiguraként tüntetik fel.374 Egészen odáig mennek, hogy „parasztnyúzó”-nak, a „csornai ellenforradalom fővezére”-nek nevezték.375 Őt vádolják azzal, hogy elfogatta Hajtót, parancsot adott kivégzésére, és listát állított össze a kivégzendő kommunistákról. Kétségtelen, hogy személye remekül megfelelt annak igazolására, hogy az októberi események főszervezői a Horthy-korszak vezetői közül kerültek ki, de irányító és első számú vezetői szerepét nem látjuk bizonyítottnak. 368 ÁBTL 3.1.5.0 - 10922, Székely az 1959. szeptember 28-i váci kihallgatásakor elmondta, hogy 1942 óta ismerték egymást Herczeggel, amikor együtt játszottak a csornai sportegyesületben, majd 1955 őszén egy hétig egy helyen dolgoztak. 369 Herczeg Zoltánné (1926) visszaemlékezése, 2006. augusztus 12. 370 Herczeg Zoltánné visszaemlékezése szerint november 4-e után Székely elfogatóparancsot adott ki ellenük. 371 ÁBTL 3.1.5. 0-18810/2 p. 119-120. 372 Herczeg Zoltánné (1926) visszaemlékezése, 2006. augusztus 12. 373 Volt-e ellenforradalom Csornán? In: Kisalföld, 1956. december 9. 374 Ellenforradalmi erők a magyar októberi eseményekben I„ [1956], p. 46-47. 375 Az ellenforradalom támadása Győr megyében. Szerk.: Győri Imréné. Budapest: Kossuth K., 1958. lOl.p. 71
