Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
5. A csornai iskolák
már nem Szil, hanem a kónyi általános iskola lett kijelölve a számára.430 Harmadikas osztálya tiltakozott eltávolítása ellen, és az aláírásaikkal is ellátott beadványban kérték osztályfőnökük visszahelyezését.431 Az ekkor harmincöt éves Szentgyörgyi Olga hányattatása nem ért véget. Egy tanévig földrajzot tanított Kónyban, majd 1958 őszén Budapestre került, ahol előbb kalauz, majd villamosvezető lett.432 Dolgozott a győri baromfi-feldolgozóban is. A pedagóguspályát középiskolában már soha többé nem folytathatta. A megaláztatás olyan mély sebet hagyott benne, hogy megfogadta, soha nem teszi be a lábát Csornára.433 Kardeván igazgató ellen 1957. május 15-én indított fegyelmi eljárást434 a Győr-Sopronmegyei Tanács VB Művelődésügyi Osztálya, melynek „lefolytatását az ellenforradalom alatti ténykedése tette szükségessé”. Ezzel egyidejűleg felfüggesztették állásából, és a felfüggesztés időtartama alatt igazgatói illetményének felét visszafogták.435 A tanév végén, július 11 -én már arról is döntés született, hogy augusztus 15-i hatállyal a mosonmagyaróvári gimnáziumba helyezik át.436 Kardeván utóda megbízott igazgatóként Németh Károly lett, aki 1957. augusztus 26-án Papp Ferencet bízta meg az igazgatóhelyettesei teendők ellátásával.437 Németh Károlyt 1958. április elsejétől Kovács Jánosné váltotta az igazgatói székben, akit a megyei művelődésügyi osztály a lányiskolából helyezett át a tanév közben.438 A Mici néniként ismert igazgatónőt azért küldte az MSZMP, hogy a párt érdekeit szem előtt tartva tegyen rendet az iskolában.439 Az elvárásoknak igyekezett eleget tenni. Általános leányiskola Az 1960-as évek elejéig az általános iskolai oktatás nem volt koedukált, hanem a háború előtti viszonyokat folytatva külön volt a fiú és külön a lány általános iskola. Az elemista lányokat az Isteni Megváltó Leányai nevű női szerzetesrend tagjai tanították a rend működési engedélyének bevonásáig, 1950-ig. A forradalmi események idején 17 osztályban 593 diák tanult az iskolában. Az iskola a tantestület egyes tagjainak amolyan „átnevelőtábor” vagy „büntetőtelep” is lehetett, mert több olyan köztiszteletben álló tanár is tanított itt, akiket Csorna más iskoláiból helyeztek ide. Dr. Bársony Kálmán 1923-tól tanított a polgári fiúiskolában, ahol 1935-től igazgató is volt. A polgári iskolatípus megszűnése és az iskolák államosítása után 1948-ban ő lett az első igazgatója a fiúiskolának. Néhány hónap múlva leváltották, és 1949. január 25-től már Kovács János volt az igazgató. A doktorátussal is rendelkező 430 Hunyadi János Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium irattára, 311/1957. sz. 431 Gasztonyi Györgyné (1939) visszaemlékezése, 2011. január 29. 432 Dr. Boros István (1939) visszaemlékezése, 2011. február 15. 433 Töreki Imre (1940) visszaemlékezése, 2011. január 14. 434 A hivatkozási alapot az Mt. 112.§ 2.bekezdésében megjelölt fegyelmi vétség elkövetése szolgáltatta. 435 Hunyadi János Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium irattára, 166/1957. sz. 436 Hunyadi János Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium irattára, 274/1957. sz. 437 Hunyadi János Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium irattára, 321/1957. sz. 438 Hunyadi János Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium irattára, 181/1958. sz. 439 Az igazgatóváltás előtt két héttel, március 12-én Nádasi László, a megyei művelődésügyi osztály vezetője arra kérte az igazgatót, hogy március 17-ig küldje meg az intézmény párttag dolgozóinak névsorát (irattár 135/1958.). Talán ezzel is összefüggésben lehet a tanév közbeni igazgatócsere. 82
