Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
6. Bizonytalan hetek
elnök, a gazdálkodó Cser Imre elnökhelyettes, a későbbi elnök, Sághi János, Pénzváltó József téglagyári munkás, Király László, Kozma Imre, Horváth István egyéni gazdák, Bársony Kálmán, Tocsik Antal, Tarosai György gépállomási dolgozó, Gulyás József gazdálkodó és még egy kisparaszt. Ez a vb jelölte ki a bölcsőde helyét is.536 Székely Sándor mellett ekkor tűnt fel Szőke Antal, akit már a forradalom első napjaiban beválasztottak a megalakuló munkástanácsba a téglagyár részéről, de a nemzeti tanács ülésein nem vett részt, és november 4-én rövid időre el is hagyta az országot. Szőke november 17-én visszatért Ausztriából, és Székely javaslatára november 26-án községi tanácselnöknek537 választották meg. December 9-ig tartó tanácselnöksége idején Szőke főleg lakásügyeket intézett. Naponta félszáz ember is felkereste, akiknek a nyugatra távozók megürült lakásait adta ki. Állítólag tervezték a KÁLÓT helyi szervezetének visszaállítását is.538 Az új vb felállása után másnap, november 27-én került sor a községi tanács beosztottjainak felülvizsgálatára, melynek során az új vb tagjai szavaztak a dolgozókról. így bocsátották el a községi tanácsból Földesi János vb titkárt, Pintér Sándor vb elnökhelyettest, Bendes József agronómust és Szalai István lakásügyi előadót.539 Alpár Józsefné pénzügyi csoportvezetőt december 15-én bocsátották el.540 A járási tanácson még ennél is nagyobb volt a zűrzavar. Mivel a járási nemzeti tanács korábbi vezetői elmenekültek, a Székely Sándor vezette Nemzeti Tanács a járási tanácsot is alárendeltjeként kezdte kezelni. Öt tagot delegáltak a járási tanács osztályaira, akiknek az lett a feladatuk, hogy ellenőrizzék az osztályokat és utasításokat adjanak az osztályvezetőknek. A káoszt növelte, hogy a járási tanácson belül működött még egy munkástanács is, melynek elnöke Balogh Lajos volt. A járáshoz tartozó községekben, ahol most már a nemzeti tanács is nevezett ki embereket, olyan is előfordult, hogy a nemzeti tanács tagjai anyakönyveztettek. A csornai nemzeti tanács adott olyan utasításokat a községnek, hogy csak azt szabad végrehajtani, amit ők mondanak. A november elején Csornára visszatérő korábbi járási tanácsi vb elnök, Schlaffer Ferenc teljesen tehetetlen volt. Visszarendelte ugyan a járási tanácshoz a Czinder György által elbocsátottakat, de Székely november 16-án titkos szavazással át akarta válogatni a járási tanács apparátusát, és újra el akarta őket bocsátani.541 Amikor Schlaffer tiltakozott, akkor azt felelték neki, hogy őket a parasztok választották meg a főtéren, és majd azok felvonulnak a 536 ÁBTL 3.1.9.V-142099 p. 6-9. 537 Szőke Antal a megyei bíróság előtt azt vallotta, hogy azért vállalta el a tisztséget, mert attól tartott, hogy a boltosok és a kereskedők - általa csak Czindereknek nevezett réteg - szerzik meg az elnöki tisztséget. 538 GyMSM GyL, GYMB., B. 1210/1957/4. Szőke Antal pere. Bisztri János vallomása. 539 Bíróság elé kerül a csornai ellenforradalmár. In: Kisalföld, 1957. április 15. 540 ÁBTL. 3.1.9. V - 142099, GYMB., B. 798/1957/8. szám, Pongrácz Károly és társai pere. 541 Székely azért volt ilyen határozott, mert november 11-én, vasárnap került sor a megyei tanács végrehajtó bizottságának november 4-e utáni első ülésére, amelyen részt vettek a munkástanácsok küldöttei is. Markó Gyula javaslatára a küldötteket felvették a vb teljes jogú tagjaivá, de egy helyet fenntartottak az MSZMP képviselőjének is. Miután a változásokhoz telefonon megszerezték Apró Antal jóváhagyását, határozatot hoztak arról, hogy a végrehajtó bizottságokat az egész megyében a megyei tanács mintájára kell átalakítani. Két nappal később, 13-án olyan határozatot hoztak, hogy a járási tanácsok vb-it úgy kell átszervezni, hogy abba bekerüljenek a nemzeti tanácsok és a munkástanácsok küldöttei is. Erről értesülve kezdték el Székelyék a hivatalnokok „átvilágítását” 16-án. 97
