Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
6. Bizonytalan hetek
4-e után valóságos emberözönné duzzadt.489 Tekintettel a korábbi, későbbi és a Jugoszlávián keresztüli tízezres csoport érkezésére, csaknem lehetetlen megadni az Ausztriába érkező menekültek pontos számát. Az osztrák belügyminisztérium 1957 márciusáig 180432 magyart tartott nyilván, akik számára Ausztria vált átmeneti vagy végleges menedékké. A nyugatra távozott közel kétszázezer magyar közül mintegy tízezer menekült maradt Ausztriában, a többiek 1957 végéig elhagyták az országot. Az Egyesült Államok 21500, a Német Szövetségi Köztársaság 16000, Svájc 14000, Hollandia 5000, Belgium 3000 menekültet fogadott be.490 A magyar statisztikai hivatal is elkészítette jelentését, bár nem a nagyközönség számára.491 Az 1957-es jelentés csak 1991-ben került nyilvánosságra. Az osztrák és a jugoszláv hivatalos jelentéseket felhasználva 193885 - a visszatérteket is levonva 182348 - külföldre távozott magyar állampolgárt tartottak nyilván. A menekülők több mint fele budapesti lakos volt, és csak 28%-uk élt korábban községben. A menekülők 55%-a 25 év alatti, 31%-uk pedig 25 és 39 év közötti volt. Mivel a távozók kétharmada férfi volt, ezért tovább nőtt az ország népességének nőtöbblete. A külföldre távozottak több mint kétharmada kereső volt, akik közül kiemelkedő volt az ipari szakmunkások, a műszaki értelmiségiek és az orvosok aránya. A megyék közül Győr-Sopronban volt a legnagyobb száma és aránya a külföldre távozottaknak. Száz lakosra 4.16 jutott, közel ugyanannyi, mint a fővárosban. A megyén belül a határhoz közeli soproni és mosonmagyaróvári járásban volt a legmagasabb az arány, de a csornaiban is 2 távozó jutott száz lakosra. Eddig valamivel több mint 260 olyan személyt - az akkori lakosság közel 3%-át - sikerült név szerint azonosítani, akik Csornáról távoztak 1956 utolsó heteiben. Mintegy 215 főnél sikerült felderíteni a befogadó országot is, aminek a vizsgálatából az derül ki, hogy a 60%-uk maradt Európában, a többiek valamelyik tengerentúli országban próbáltak szerencsét. A kontinensünkön maradtak között a legnépszerűbb Hollandia volt - az összes kivándorolt kb. 20%-a - 50 fő feletti részesedéssel, amit Svájc 25 és Németország 20 körüli csornai menekülttel követ. Az Európában maradt csornaiak közül új hazának még Angliát, Ausztriát, Belgiumot, Franciaországot, Luxemburgot, Norvégiát, Olaszországot és Svédországot választották. Az óceánon áthajózók hasonló arányban telepedtek le az USA-ban és Kanadában, összesen mintegy hetven fő, de néhányan Ausztráliában vagy Új-Zélandon telepedtek le. A kivándorolt csornaiak beilleszkedésének feldolgozása egy külön tanulmányt igényelne. Változatos pályákat futottak be: valaki étteremtulajdonos lett Ausztráliában, más történész 489 A KSH 1957-es jelentése szerint október 23-a és november 3-a között naponta 400-600 személy ment külföldre. Ez november 4-én közel 7000-re emelkedett. Ezután november 5-9. között napi 1000-1100 volt, majd a 9-i 2100-ról napi fokozatos emelkedéssel 21 -re 4600-ra nőtt. Ezután kissé csökkent, de a hónap utolsó napjaiban is még 2000 körül volt. Az osztrák belügyminisztérium jelentése szerint december 10-ig 126496 magyar érkezett az országba. A menekültként nyilvántartásba vett magyarok száma 1956. december 31-ig 165361 főre, 1957. május 1-ig 174000-re, 1958. május 1-ig pedig 178900 főre növekedett. Utóbbi emelkedés a családegyesítésekből adódott, hiszen az osztrák-magyar határt 1957 elejére teljesen lezárták. 490 Paul Lendvai: Világvisszhang. In: Rubicon, 2006. 9. sz. p. 13-15. 491 Az illegálisan külföldre távozott személyek főbb adatai. KSH, 1957. KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat 1.1 B 4562 jelzet p. 1-48. 90
