Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
6. Bizonytalan hetek
Hajtóval, és közben találkoztak Pintérrel, aki sértetlen maradt, csak a kabátja lyukadt ki, de a golyó elakadt a vattában.482 A két lövöldöző kimenekült az országból. Hubert István evangélikus lelkész így örökítette meg a november 5-én történt eseményeket a naplójában: „Községházán voltam: csekkért, de senki se volt ott. 10 h körül majdnem minden üzlet már zárt, mert a fogdában lövöldözés volt s valamitől tartottak, ill. odamentek kíváncsiskodni. D.u. orosz tankok jöttek, felvonultak a kaszárnya elé, lefegyverezték a katonaságot s ott is és azután a Tanácsra visszajőve itt is : átvették a hatalmat s a téren lévő sokaságot feloszlatták. Így csendben, nyugodtan megtörtént a csere. ... Holnapi munkára, tanításra szólították fel mikrofonon a lakosságot. "483 Menekültek áradata A nyugatra távozási kísérletek már a forradalom előtt is rendszeresek voltak. A nyugati határ mentén a vasfüggöny leereszkedése után is többen próbálkoztak átjutni Ausztriába, és az itt élők közül akadtak is olyanok, akik segítették a szökésüket. A magyar-osztrák határon 1956. szeptember közepére megszüntették a műszaki határzárat. Ennek az egyik következménye a nyugatra menekülők számának emelkedése volt. Míg májusban még csak 127, szeptemberben már 408 menekülőt regisztráltak. A Die Presse című osztrák lap már a forradalom előtt egy hónappal arról ír, hogy aggasztó a Magyarországról érkező nemkívánatos menekültek számának emelkedése.484 A határsértőket elfogó járőrök pénzjutalomban, rendkívüli szabadságban, ruházatban részesültek. Előfordult olyan is, hogy a járőrszolgálatos határőr szökött át Ausztriába, amit komoly megrovás és fenyítés követett.485 A határőrök is megpróbálkoztak a disszidálással, de a helyismeret és a fegyver sem volt minden esetben elég a sikeres meneküléshez. A rendszerváltás után nyilvánosságra került néhány tragikus eset is.486 Magyarokon kívül csehszlovákok is voltak, akik hazánkon keresztül jutottak nyugatra. Nem hiába volt ideges a csehszlovák kormányfő, amikor hírt kapott az osztrák-magyar technikai határzár megszüntetéséről. Hegedűs András emlékirataiban örökítette meg a jelenetet: ,A szövetségesek sem értették mega határzár felszedését. Siroky, csehszlovák miniszterelnök nagyon durván támadt rám, hogy ez inkorrekt magatartás, hiszen a határzár nemcsak a mi ügyünk’l487 A létbizonytalanság érzése, a háborús hangulat, a nyílt szovjet fegyveres beavatkozás keltette rettegés, a deportálásoktól való félelem és a rövid időre megnyílt határ a szabad élet felé vonzotta a megalázott, nyomorgó magyarok ezreit. A forradalom napjaiban a határőröknek kiadták, hogy nem használhatnak fegyvert a határt átlépni szándékozó menekülőkre.488 Ausztriát már október 28-án elérte a menekültek áradata, mely november 482 Szabó József (1912-2007) visszaemlékezése, 2006. november 25. 483 Lelkészi Napló a Csorna-Kapuvári Evangélikus Egyházközségben az 1956 évről. Egyházközségi levéltár, Csorna, 132. p. 484 Az első vasfüggöny lebontása. In: Népszabadság, 2006. szeptember 30. 485 GyMSM GyL, Győri Határőr Igazgatóság /Csorna/, 1-195/1956/IV.év, 018/56 BM-HŐR-BKH.PK.Pcs. 486 Határ menti történet. In: Kisalföld, 1991. november 23.; Katonaszökevények lehettek az elhantoltak. In: Kisalföld, 2012. február 14. 487 Hegedűs András: Élet egy eszme árnyékában. Budapest: Bethlen Gábor Könyvkiadó, 1989.286. p. 488 Jakus János (1930) visszaemlékezése, 2011. május 9. 89
