Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
5. A csornai iskolák
5. A CSORNAI ISKOLÁK Mezőgazdasági Technikum Az intézmény 1956/1957-es tanévére 91, többnyire vidéki tanuló, és megközelítően ugyanennyi levelező hallgató iratkozott be.386 A tanítás a Rákóczi út felőli kisebb épületben és a kollégium első emeletén folyt. A mintegy tíz fős tantestület és a diákok a körülményekhez képest nyugodtan végezte a munkáját, mindössze egy incidens akadt. A forradalom napjaiban egy fegyveres civil ment be a tanáriba, közölte, pár nap múlva leváltják az igazgatót, és rendet tesznek a tanári karban is. A fenyegetést később nem követte semmi.387 Az iskola harmadéves tanulója Borsodi Ottó kiemelkedő szerepet játszott a csornai forradalom első óráiban. Egy tanára, L. Szabó Imre biztatására elszavalta a Nemzeti dalt. A tanítás zavartalanul folyt az iskolában és több győri középiskolás, akik vidékről jártak be Győrbe, az ottani tanítási szünet miatt a technikumban tanulták a közismereti tárgyakat, amíg iskolájukban el nem kezdődött újra a tanítás.388 A vidéki tanulók esetében nehezebb volt a helyzet. Egy részük a forradalom kitörése utáni bizonytalan helyzetben hazament. Ha a község vagy a szülők tudtak biztosítani valamilyen közlekedési eszközt, jártak iskolába, de akadtak olyanok, akik a vasúti közlekedés bizonytalansága miatt nem tudtak részt venni az oktatásban. Számukra decemberben folytatódott a tanítás.389 A technikum tárgyalásánál külön meg kell emlékezni a kollégisták helyzetéről is. Az 1944 végére elkészült kollégiumi épület hatvan diák számára tudott elhelyezést biztosítani, de 1951-re már kevésnek bizonyult a diákotthonban rendelkezésre álló férőhelyek száma. Ekkor a vidéki tanulók egy részét az egykori főszolgabírói hivatal épületében, a mai könyvtárban, más részüket az adóhivatal épületében, a mai Kossuth Lajos utcai szakiskolában helyezték el.390 A forradalom idején a három nappalis évfolyamon 67 diák volt tanulóotthonos, akik közül 18 volt a lány és 49 volt a fiú. A lányok az eredeti kollégium felső szintjén, a mai iskola „tornyos” épületében laktak, nevelőtanáruk Hencz Pálné Czibur Mária volt, aki 1956 őszén elhagyta az országot. A fiúkollégium a mai könyvtár épületében volt, és a technikumban tanuló fiúkon kívül mintegy tíz vidéki gimnazista fiú is itt volt elhelyezve. A fiúk nevelőtanári teendőit az iskola szaktanárai látták el, így Szabó-Kozár János, Tompa Károly és Giczi Kálmán. A délutáni tanulásra az osztálytermeket használták. A fiúk vacsorájuk elfogyasztása után nevelőtanári kísérettel vonultak a kollégiumba. Szükség is volt az elővigyázatosságra, mert előfordult, hogy helyi fiatalok keveredtek közéjük, és megpróbálták a nyugatra való távozásra bírni a kollégista fiúkat. A kísérő tanárok 386 A technikumban 1953-ban kezdődött meg a levelezős oktatás. A hallgatók egy jelentős része szakmai okok miatt tanult itt, hiszen a mezőgazdaságban dolgozott, de magas volt a pártfunkcionáriusok száma is, akik így akartak érettségihez jutni. Szabó-Kozár János visszaemlékezése szerint az egykori járási párttitkár, Sárosi János 1963-ban érettségizett a technikumban. 387 Szabó-Kozár János (1922-2012) visszaemlékezése, 2008. december 5. 388 Szabó-Kozár János (1922-2012) visszaemlékezése, 2008. december 5. 389 Szabó Józsefné (sz. Várallyay Katalin, 1940) visszaemlékezése, 2011. január 12. 390 A Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Évkönyve. 2008. p. 5-6. 75
