Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
3. A forradalmi testületek és működésük
viselkedett, és egyetértett a diákság, illetve a forradalom céljaival. Az események fordulása után eltüntette a fegyverek átvételi elismervényét, mely Újvárit is bajba sodorhatta volna, és a nála maradt pisztolyt is észrevétlenül átvette.335 Aznap még más is érkezett Sopronból. Miután Nagy Imre október 28-án bejelentette az ÁVH feloszlatását, a soproni határőrség laktanyájában védőőrizetbe vették az államvédelmiseket. Köztük volt az a Dér Ferenc államvédelmi százados is, akit még 24-én azért küldött Sopronba a megyei rendőrkapitányság, hogy vegye át a rendőrség politikai osztályának irányítását. Dér őrizetét nem vállalták a soproni határőrök, ezért hozták Csornára.336 Egy fegyveres testület működését szigorú előírások szabályozták, de honnan tudták Kesjárék, hogy mit tehetnek? Vajon kaptak-e valahonnan utasításokat a csornai határőrség vezetői? A forradalom kitörésekor Szalva János határőr ezredes volt a határőrség országos parancsnoka, de ő állítólag a neki jelentő és tőle konkrét utasítást kérő parancsnokoknak olyan utasítást adott, hogy tegyenek saját belátásuk szerint.337 Kesjár azonban arról számolt be, hogy rendszeresen jelentették feletteseiknek a Csornán történő eseményekről. Október 28-án, Czinder György kultúrteremben tartott beszéde után arról számoltak be, hogy Csornán megtörtént a kapitalista-restauráció. Azt is tudjuk, hogy Sárosi párttitkár is a laktanyában tartózkodott, tehát ő is adhatott nekik tanácsokat. A határőrök igyekeztek megfelelő viszonyt kialakítani a hatalom régi és új birtokosaival is. A tisztek a formaságokban a forradalom barátjaként viselkedtek. Kesjár egy vezető párttaggal történő október 29-i találkozása erről tanúskodik. A tisztet „Erőt, egészséget Kesjár elvtársi” felkiáltással köszöntő államvédelmi tiszt alaposan meglepődött, amikor Kesjár a viszontüdvözlés helyett visszakérdezett: elvtársV., majd köszönés nélkül továbbment.338 November elsején, halottak napján a nemzetőrök és a katonák közösen álltak díszőrséget az 1919-es vörösterror áldozatainak emlékére készített emlékműnél.339 A Nemzetőrség Hajtó elfogásakor a határőrség terepjáróját használta, sőt katonák is részt vettek a különítményben. Németh Jánosék ezek ellenére sem bíztak a határőrökben, amit az is bizonyít, hogy Németh azt javasolta, hogy a postára és a határőrség telefonközpontjába is általuk megbízott nemzetőröket kellene helyezni, sőt a határőrség rádióját is nemzetőrök kezeljék. Ezt a Nemzeti Tanács elvetette.340 A szovjet bevonulás után fordult a kocka. Szűcs őrnagy még közvetített a nemzeti tanács és a szovjet katonaság között. Székely Sándort egy hónappal később letartóztatták, de a tisztek sem kerülhették el a felelősségre vonást. Székely visszaemlékezéseiben bőven írt a bírósági tárgyalásáról, ahol megemlítette, hogy jó volt a kapcsolata a beidézett tisztekkel. A Kisalföld ezzel szemben arról számolt be, hogy Szűcs őrnagy a meghallgatáson azt vallotta, 335 Újvári Ferenc: 1956 - negyven év távlatából. In: Sopron, 1956. Erdészettörténeti Közlemények XXIX. p. 77-81. 336 Szakolczai Attila: 1956 Forradalom és szabadságharc Győr-Sopron megyében. Győr, 2006. 19. és 58. p. 337 „Tegyenek saját belátásuk szerint” In: Magyar Hírlap, 2010. július 10. 338 GyMSM GyL, Csorna községi pártbizottsági ülések jegyzőkönyvei 1957. július 14 .-1969.november 25., felszólalás az 1957. július 14-i ülésen 339 Dreisziger Kálmán (1945) visszaemlékezése, 2011. január 22. 340 ÁBTL 3.1.9. V-143624 p. 51-53., Szabó József vallomása. 62
