Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
3. A forradalmi testületek és működésük
szervezzenek embereket. Székely Sándor megerősítette az elhangzottakat, hangsúlyozta feladatuk fontosságát. Elmondta, hogy egyelőre fegyver nélkül teljesítenek szolgálatot a határőrök mellett. Ezután Németh is felszólalt, és azt kérte a megjelentektől, hogy viselkedjenek katonaként, azaz az általuk adott utasításokat hajtsák végre. A párt részéről nem szólalt fel senki, de már jelenlétük is azt igazolta, hogy a nemzetőrség létrehozását a párt sem ellenezte. Sárosi János járási párttitkár Bóna Imrétől megkérdezte, elvállalná-e a nemzetőrséget, mert csak pár napról lenne szó, amíg leigazolják a rendőröket.289 Horváth György visszaemlékezése szerint Kesjár őt kérte meg, hogy írja össze a nemzetőrségbe jelentkező polgári személyeket, majd a névsort Németh János olvasta fel. A listán szereplő személyeket a jelenlévők hagyták jóvá. Az éberségi őrségek megjelent tagjai mindannyian vállalták a részvételt a megalakuló nemzetőrségben. A továbbiakban Kesjár Horváth Györgyöt még azzal is megbízta, hogy ossza be a közös szolgálatra a katonákat és a civileket. Itt vetette fel Ronge Vince, hogy a nemzetőrség élére parancsnokot kell állítani, jelöltje Horváth György volt. Kesjár és Szabó viszont a mindenkori ügyeletes határőrtiszt parancsnoklásával értett volna egyet.290 A katonák tehát irányításuk alatt akarták tartani a nemzetőrséget, de vannak rá utalások, hogy ebben a kérdésben is lehettek hatásköri viták, hiszen Németh János és Ronge Vince is felügyelni akarta a nemzetőrséget. A tájékoztató után Németh János arra utasította Horváth Györgyöt, aki maga is tagja volt a csornai vadásztársaságnak, hogy gyűjtse be a községben található összes vadászfegyvert. Horváth ezeket össze is gyűjtötte és bevitték Németh és Ronge irodájába.291 A nemzetőrség megalapításáról Ronge Vince is beszélt egy gyűlésen, és a jelentkezőket Nagy János vette jegyzékbe. Nagy János ekkor közölte azt is, hogy jobbára olyan személyekre teszi meg a javaslatát, akik fizetés nélkül vannak, ugyanis a nemzetőrségben való részvételért havi 7-800 forintos fizetést ígértek. A jelöltekről egyenként szavaztak.292 A Nemzeti Tanács 28-i ülésén, Czinder György javaslatára úgy határoztak, hogy a járási nemzetőrség felettes szerve a Közbiztonsági Őrség legyen, melynek parancsnokává Ronge Vincét javasolta Czinder. Ronge csak Németh Jánossal együtt vállalta a tisztséget, akit távollétében választották meg a tisztségre. Németh János és Ronge Vince ezután a járási nemzetőrségek megszervezésével foglalkoztak. A Nemzeti Tanács elrendelte a nemzetőrség felfegyverzését, ezért elrendelték a magánszemélyeknél és a partizánszövetségnek nevezett vadásztársaságnál található fegyverek begyűjtését.293 Az első nap még fegyver nélkül járták az utcákat, de hamarosan a határőrség adott fegyvereket a nemzetőröknek. A nemzetőrség felfegyverzésére október 29-én délelőtt került sor. A határőrségtől hoztak 6-8 dobtáras géppisztolyt és 15-20 fegyvert. Hajtó elfogásához már ezekkel mentek ki. A fegyverek kiosztásakor jelen volt Székely, Ronge, 289 GyMSM GyL, GYMB., B. 171/1958/9. Horváth György és Tóth Sándor pere. Bóna Imre vallomása. 290 GyMSM GyL, GYMB., B. 171/1958/9. Horváth György és Tóth Sándor pere. 291 ÁBTL 3.1.9. V-143624 p. 49-50., Horváth György tanúvallomása Németh János perében. 292 GyMSM GyL, GYMB., B. 171/1958/9. Tóth Sándor kihallgatási jegyzőkönyve 1958. január 16-án. 293 1956 kézikönyve - kronológia. Budapest: 1956-os Intézet, 1996. 132. p. 54
