Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
2. Forradalmi napok Csornán (október 26. - november 3.)
kimenjen az utcára, mert nem garantálom, hogy életben fog maradni!” Miltényi és felesége Németh János perében azt vallotta, hogy ennek a hatására vesztette el az eszméletét a férfi, mely után hat hétig a csornai kórházban kezelték.242 Hajtó Ferenc a későbbiekben a sajtóban megjelentetett nyílt levélben vetette Miltényi Ernő szemére magatartását, „amikor a „Nemzeti Számonkérő Szék” előtt álltam és többek között azért vontak felelősségre, hogy miért akartam az FMSZ [Földművesszövetkezet] kulturális alapját kulturális célra felhasználtatni. Ön röstelkedve vallotta ott be, hogy tagja volt a pártnak és mikor azzal vádolták, hogy megszegte horthysta századosi esküjét, nem átalkodott elmondani, hogy csak a kommunistáktól való félelmében tette, de soha nem értett velük egyet, hiszen ezer eset is bizonyítja, hányszor húzta keresztül a kommunisták számításait. Ön akkor hisztérikus rohamában összeesett és azért könyörgött a számonkérő széknek, hogy legalább kapálást biztosítsanak. Önt nem vádolták, nem is akarták büntetni, mégis levetette álarcát. Igen, jól emlékszem Miltényi úr. Mintha most is látnám, hogyan változott vissza a fölfelé könyökölő, lefelé taposó földművesszövetkezeti ügyvezető hízelgő csábmosolya, arca, a horthysta százados fagyos, kegyetlen arcává. Elég volt akkor egy tekintet felém, hogy minderről meggyőződjek. Ezek után csak azt üzenhetem Önnek: Ne szaladgáljon protekciót keresni, úgyis hiába. A kör csak 360fok, Miltényi úr. Ön pedig már kétszer fordult 180 fokot. Bezárult, nincs tovább. Ezt mi üzenjük kommunisták, akik álarc nélkül járunk”.2*3 A meghallgatottak között volt Kovács Endre államvédelmi tiszt is, aki így emlékezett a tárgyalásra: „ott provokálni próbáltak, de célt velem el nem értek. Ezt bizonyítani tudja a tárgyaláson részt vett tömeg”. A feloszlatott ÁVH állományának többségéhez hasonlóan a rendőrségnél kapott állást, de 1957 júniusában elbocsátották. Kovács fellebbezett a döntés ellen, ekkor keletkezett az elkötelezettségét bizonyító irat.244 Jandrasits Imrét is kihallgatták, de őt Székely a védelmébe vette.245 Az esemény még a megyei vezetők figyelmét is felkeltette. A Győr-Sopron Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának november 28-i ülésén az egyik tag felvetette, „hogy Székely volt a vészbíróság kezdeményezője Csornán a párttagok ellen”. Berger Sándor azonnal jelezte, hogy ezek koholt vádak, és felkérte Markó Gyula vb elnököt, hogy nyilatkozzon az ügyről. Markó védelmébe vette Székelyt: „ö vezette le a forradalmi hangulatot. ..sőt több embert is biztonságba helyezett, akiket kértek ki, de nem adták ki. Ott volt egy ifjúsági szervezet, azok csinálták a zrít [balhét], kihallgatást, ez fegyelmi bizottság-féle volt. ...De akik csinálták a zrít, nem tartoztak a nemzeti bizottsághoz. így néz ki a helyzet Székely Sándorral kapcsolatban, még egy pofon sem volt, mert vigyáztak. Volt Csornán 3 fegyveres ember, de nem tudták, honnan mentek oda, ezeket mondták számonkérőknek, de sem Székelynek, sem Czindernek nem volt benne része”.246 A meghallgatást vezető Székely Sándor 1996-os visszaemlékezésében nem mond sokat a történtekről: „sikerült az előállítottak testi épségét megőrizni”. Az nem felelt meg a valóságnak, 242 ÁBTL 3.1.9. V-143624 45.p„ ill. p. 78-79. 243 Hajtó Ferenc: Miltényi úr: a kör bezárult! In: Kisalföld, 1957. február 16. 244 GyMSM GyL, MSZMP Csorna Járási Bizottság Titkári iratok 1957. január 12.-1958. május 22., 1957. július 3. 245 Jandrasits Imréné (1934) visszaemlékezése, 2011. január 19. 246 Győr 1956. Dokumentumgyűjtemény II. In: Győri tanulmányok. Győr: Polgármesteri Hivatal, 1996. p. 461-462. 45
