Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
2. Forradalmi napok Csornán (október 26. - november 3.)
csukják le, mert elintézik. Erre Németh és Ronge arra kérte Sárosit, hogy maradjon a lakásán, mert ellenkező esetben börtönbe zárják.208 Tekler Antal a községi tanács épületében megtámadta Szalay István lakásügyi előadót. Szabó János fegyvert fogott Takács Gyulára, a begyűjtési osztály előadójára. Dombos Sándor fegyveresen őrizetbe akarta venni Bognár Jánost. Székely Sándor perében Szabó József határőr főhadnagy úgy nyilatkozott, hogy Székely felajánlotta az ÁVH-soknak a szabad eltávozást, mert a városban nyugalom van. A Jandrasits Imréhez küldött Egyed István a következő választ hozta Jandrasitstól: „amíg a Sanyi bácsi lesz a Bizottság vezetője, sehova sem megyek”.209 Ezzel szemben Székely Sándort a pere idején azzal is megvádolták, hogy a fogvatartottakat ki is akarták végezni. Állítólag Székely olyan parancsot adott ki, hogy az ÁVH-sok élve nem hagyhatják el a börtönt. A tárgyaláson tanúként megjelent Kovács Endre, Kubinszky István és Németh József azt vallotta, hogy senki sem fenyegette őket, csupán Székely utasítására csukták őket a járásbírósági börtönbe.210 Grátz Endre ügyész az ítélethirdetéskor tartott vádbeszédében „fasiszta fenevadnak” nevezte Székelyt, akit csak a szovjetek megérkezése akadályozott meg abban, hogy kivégeztesse a fogvatartott kommunistákat. A letartóztatásokról Székely Sándor Németh Jánossal és Ronge Vincével együtt döntött. Igyekeztek betartani a jogi formaságokat, ezért tanácsot kértek Pödör István járásbírótól, aki az ügyészséghez irányította őket, mondván, ők az illetékesek a fogdával kapcsolatban. Németh és Ronge áthívatta irodájukba Láng Imre ügyészt, akitől azt kérdezték, milyen módon lehet valakit őrizetbe venni, illetve erre a célra igénybe vehetik-e a járásbírósági fogdát. Láng azt felelte, hogy csak megfelelő okkal és ügyészi engedéllyel lehet személyeket letartóztatni, de a rendkívüli helyzetre tekintettel rendelkezésre bocsátja a fogdát. Az ügyész azt kérte, hogy mindegyik esetről készüljön papír az ő részére, melyhez még mintaszöveget is fogalmazott.211 Hajtón kívül letartóztatták még Kubinszky István rendőrnyomozó főhadnagyot, Jankó Ferenc és Jandrasits Imre államvédelmis hadnagyokat, és Kovács Endre államvédelmi alhadnagyot.212 Letartóztatásukat a Csornai Nemzeti Tanács kezdeményezte a járásbírósági ügyészségnél. Két ilyen levél fotómásolata maradt fenn, mindkettő október 31-i dátummal, a csornai községi tanács végrehajtó bizottságának pecsétjével, valamint Székely Sándor elnök és Németh János aláírásával.213 A levelek szövege: „Kérem Kovács Endre, Kubinszky István, Kovács Gyula, Jandrasits Imre és Ledó Sándort a továbbiakig őrizetbe venni” illetve „Kérem Jankó Ferenc volt óvos(t) a továbbiakig őrizetbe venni’.' A letartóztatásokra október 31-én este került sor. Jankó Ferencet, az ÁVH járási osztályvezetőjét azért hozták Csornára 208 ÁBTL 3.1.9.V-143624 Németh János pere 209 Székely Sándor visszaemlékezése, 2002. 210 Drámai összecsapások a bíróság előtt. In: Kisalföld, 1957. április 21. 211 ÁBTL 3.1.9. V-143624 p. 19-22. 212 Bíróság elé kerül a csornai ellenforradalmár. In: Kisalföld, 1957. április 15., Jandrasits nevét máshol Jendrasek-nek, Jendrasics-nak, illetve Jendrasits-nek írják. 213 ÁBTL 3.1.9. V-143624 p. 92-93. 40
