Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
2. Forradalmi napok Csornán (október 26. - november 3.)
a termelőszövetkezetek megszüntetése. Kesjár a tsz-re vonatkozó követelést nem olvastatta fel. Ginczli József a párttagok elbocsátását sürgette. Ezután került sor a teljes ideiglenes nemzeti tanács megválasztására. Székely felolvasta az előző este jelöltek névsorát, és ez alapján választották meg az ideiglenes nemzeti bizottságot. Ennek keretében - egy újságcikket használva útmutatásul - választott a tömeg öt-öt fős paraszttanácsot, munkástanácsot, értelmiségi tanácsot és kereskedelmi alkalmazottak tanácsát is, de megalakult a katonai és az ifjúsági tanács is. A később vezető szerepet játszó személyek közül jóváhagyták Kesjár Mátyás, Nagy János, Ronge Vince és Herczeg Zoltán jelölését is. Németh János nevét nem említették a gyűlésen, így meg sem választották. A tömeg nem minden jelölttel értett egyet, akiknek a nevét előterjesztette Székely. Hiába szerette volna Csorna és a hozzá tartozó községek közellátásának szervezésével megbízni a gyűlés megszervezésében is jeleskedő Ginczli Józsefet, néhányan bekiabálással fejezték ki ellenvéleményüket.168 A választások lezajlása után Székely azt kérte, hogy a gyűlés után a tanácsok küldöttei jelenjenek meg a községi tanácsházán, ahol megválasztanák a Nemzeti Bizottság elnökét. Székely visszaemlékezése szerint ekkor óriási hangzavar kezdődött: „ Van nekünk elnökünk, csak téged fogadunk el, benned megbízunk, tudjuk, hogy közénk tartozol" A kiabálását kézfelemeléssel is megerősítő tömeg lényegében egyhangú szavazással a Nemzeti Tanács elnökévé választotta Székelyt, aki megköszönve a bizalmat, békés egymás mellett élést, és a mezei munka folytatását kérte.169 A nagygyűlést a Szózat eléneklése zárta. A gyűlés után átmentek a járási tanácshoz, mert a járási tanács ellenőrzésére egy öttagú bizottságot választottak, melybe Bolla István javaslatára bekerült Czinder György is, akiért Bolla és Darázsdi László nyomban el is ment a járás autóján Keszthelyre.170 A Székely vezette szervezet számára óriási legitimációs erőt adott a népgyűlés, hiszen őket valóban a nép választotta meg, szemben a párt által kijelölt funkcionáriusokkal. A nép által adott felhatalmazás szilárd jogalapot és erőt biztosított Székelyéknek, így a forradalom bukása után is még egy hónapig megtartották állásaikat. 168 GyMSM GyL, GYMB., B. 1022/1957/4. Ginczli József pere. 169 Székely Sándor visszaemlékezése, 2002. 170 ÁBTL 3.1.9. V-143624 p. 82-87., Kesjár Mátyás tanúvallomása Németh József perében. 34
