Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
2. Forradalmi napok Csornán (október 26. - november 3.)
kalauz már azt közölte az utasokkal, hogy a helyzetre való tekintettel másnap nem közlekednek a szerelvények. A hírek terjesztésében nagyon fontos szerepe volt a vasutasoknak, akik hozták-vitték a beszámolókat. A soproni egyetemisták követeléseit a csornai állomáson is kifüggesztették.108 A csornai forradalom előkészítésében fontos szerepe volt a Győrben dolgozóknak is. Nagyobb események ugyan még nem történtek október 26-a előtt, de néhányan már elkezdtek mozgolódni, és felvetették, hogy Csornán is kellene valamit kezdeni. A pesti forradalom másnapján, október 24-én egy korábban már meghirdetett találkozót szerveztek a járás pályakezdő pedagógusainak. A könyvtárban rendezett tanácskozáson nagy vita kerekedett az események értelmezéséről. A párt álláspontját Bisztri János, a Járási Pártbizottság egyik titkára képviselte.109 Még a csornai forradalom kezdete előtt Szigethy Attila is áthaladt Csornán, aki Kapuvárról indult a fővárosba, de néhány percre megálltak a csornai Palotasornál. Szigethy megbízta a gépkocsivezetőjét, hogy jelezze a könyvtárban ottlétét. Hebenstreit Nándor, aki néhány nappal korábban véglegesítette Szigethy csornai előadásának időpontját, röviden üdvözölte a politikust, aki ezután tovább is indult.110 A helyi vezetők is megkapták Apró Antal október 24-i utasítását a megyei és járási végrehajtó bizottságok részére, melyben felszólított „minden elvtársat, személyes felelősséggel akadályozzák meg, hogy a rendbontás vidéki városokra, községekre ki ne terjedjen. A rendzavarokat azonnal vonják felelősségre, szorosan működjenek együtt a rendőrséggel, az államvédelmi szervekkel”. Csornán is ennek szellemében igyekeztek eljárni. A községi tanácsházára behívatták a munkahelyek vezetőit, és közölték velük, hogy éberségi őrségeket kell szervezni, melyeknek az események előrehaladtával nemcsak a vállalatok területén, hanem a község középületeinél is kellett őrködniük. Az esetleges gyülekezést a községi tanácson vagy a rendőrőrsön kellett jelenteniük.111 Október 25-én megerősítették a pártbizottság védelmét. Hajtó Ferenc párttitkár készültséget rendelt el, és megbízható párttagokat is berendelt. Éjszaka több alkalommal járőröket küldtek ki a településre, de Csornán ekkor még nem történt semmi.112 Ginczli József az események után egy évvel a kihallgatásán úgy emlékezett, hogy nyolcán lehettek aznap este a pártbizottságon, és éjjel tizenegy óra körül másodmagával kiküldték, hogy nézzen körül a településen, de két óra múlva anélkül tértek vissza, hogy bármi rendkívülit tapasztaltak volna. Hajtó ugyanekkor megerősítette, hogy 25-én készültség volt a pártbizottságon, és ő utasította Miltényi Ernőt, hogy hozzon a földműves-szövetkezettől megbízható embereket, akikkel - köztük Ginczlivel - fegyvereket tisztogattak.113 Vajon megkísérelték volna a párt helyi vezetői a várható tüntetések fegyveres leverését? A szándék megvolt, hiszen a fentiekben láttuk, hogy a csornai forradalom kitörése előtti éjszaka a pártbizottság épületében pisztolyokat tisztogattak Hajtó felügyelete alatt. 108 Csik László (1931) visszaemlékezése, 2006. augusztus 2. 109 Heltai Nándor (1930) visszaemlékezése, 2006. augusztus 29. 110 Heltai Nándor (1930) visszaemlékezése, 2012. január 2. 111 GyMSM GyL, GYMB., B. 171/1958/9. Horváth György és Tóth Sándor pere. 112 GyMSM GyL, GYMB., B. 1022/1957/4. Ginczli József pere. 113 GyMSM GyL, GYMB., B. 1022/1957/4. Ginczli József pere. 25
