Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
1. A forradalom előszobája
A Csornai Járási Könyvtár, mely a Palotasoron volt, abban az időben sem csupán könyvek és folyóiratok megőrzési és kölcsönzési helyeként működött, hanem művelődési központként is. A csornai könyvtár és a korabeli könyvtárosok, Detre László, Hebenstreit Nándor és Lelóczky Gyula a helyi értékek felmutatása mellett a nemzeti érzelmű kortárs, a holnapba tekintő művészet, művészek népszerűsítésére törekedtek. Ennek keretében számos ismert művész és tudós tartott előadást a községben, akik között több Kossuth-díjas is volt. Az irodalmi esteket kezdetben a könyvtárban tartották, majd a Hunyadi János Gimnáziumban rendezték meg az összejöveteleket. A járási könyvtár meghívására Csornán szerepelt a győri írócsoport több tagja is. Bertalan Lajos61, Dávid József2, Simon István63, Szűcs Lajos64 és Túri Lajos65. A József Attila olvasómozgalom keretében főként fiatalokkal találkoztak. Parasztembereket is megmozgató szavalóversenyt szerveztek, bemutatták a bogyoszlói népművészetet, Király Iván gimnáziumi tanár Hanság gyűjteményét és Jászai Mari addig a nyilvánosság előtt ismeretlen személyes tárgyait is. A könyvtár vezetése jóval a forradalom kitörése előtt összeütközésbe került a helyi hatalmasságokkal. A pártbizottságot ingerelte a rendezvények közönségsikere. 1953-ban a járási pártbizottság egyik illetékese tűrhetetlen engedményként ócsárolta az intézményben rendezett Jászai Mari-emlékkiállítást. Az ellenállás oka a család szerepében keresendő: „Jó ez a Mari, de azt tudják az elvtársak, hogy mennyi gondot okoznak nekünk a járásban ezek a Jászaiak. Vágón működő tanító rokonukra, mint az orákulumra hallgatnak, ő meg mondja a magáét”.66 A helyi elvtársak a klubszerű összejöveteleket nemkívánatos csoportosulásnak bélyegezték, ezért a község szélére akarták áthelyeztetni a könyvtárat. Csak gyors, minisztériumi közbeavatkozás akadályozta meg a politikai indítékú terv végrehajtását. A könyvtárosok előadások szervezésével, szakkönyvek ajánlásával segítették a táj hagyományos mezőgazdasági kultúrájának megőrzését, amennyire az akkori körülmények ezt lehetővé tették. Mivel a cukorrépa fontos termény volt, meghívták a kétszeres Kossuth- díjas Sedlmayer Kurt egyetemi tanárt, a csornai premontreiek államosított birtokán szervezett 61 Bertalan Lajos szerkesztő 1927-ben született Fehértón. 1956-ban a Hazánk című lap szerkesztője lett. Az itt megjelent Ne bántsd a magyart! vezércikkéért három év börtönre ítélték. 1990-ben hunyt el. Életrajzához adalék: Fehértói harangok. In: Kisalföld, 1995. október 21. 62 Dávid József 1956 novemberében a Hazánk című lap újságírója volt, majd a forradalom leverése után a megyei pártlapnál, a Kisalföldnél tudott elhelyezkedni. 63 Simon István költő 1926-ban született a Veszprém megyei Bazsin. A szovjet hadifogságból 1947-ben jött haza. Népi, majd Eötvös-kollégistaként tanult a budapesti bölcsészkaron. 1952-ben magyar-német szakos tanári diplomát szerzett, majd a Szabad Nép munkatársa. 1955/56-ban az Új Hang főszerkesztője. 1952-ben és 1954-ben József Attila-díjat, 1955-ben Kossuth-díjat kapott. Élete első kötetét, az 1944-ben megjelent Egyre magasabban címűt Csornán adta ki Moldoványi-Martincsevics István. 64 Szűcs Lajos 1932-ben született Szombathelyen. Gimnáziumi tanulmányait Csornán végezte, de édesapja halála miatt a 6. osztály után kimaradt. 1950-től a Győr-Sopron Megyei Hírlap munkatársa. Az 1956-os forradalom idején a Szabad Győr Rádió és a Szabad Petőfi Rádió, Győr munkatársa. 1957 nyarán letartóztatták. 1961-ben szabadult. 1978-ban hunyt el Győrben. 65 Túri Lajos 1933-ban született Budapesten. Iskoláit Csornán, majd a Győri Állami Tanítóképző Intézetben végezte. Sünön Lajossal közösen szervezték az intézet irodalmi rendezvényeit. 1957-től főállású riporter. 1967-ben hunyt el Győrben. 66 A kiváló pedagógus Király Iván is rokonságban volt a Jászaiakkal. 1922-ben vette feleségül Jászai Gizellát, Jászai József rábatamási kántortanító leányát. Házasságukból két gyermek született: Árpád 1923-ban és Edit 1928-ban. 15
