Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
Életrajzok
Király Iván 1894-ben született Bogyoszlón. A Soproni Evangélikus Lyceumban érettségizett 1913-ban, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett természetrajz-földrajz középiskolai tanári oklevelet. Harcolt az I.világháború orosz és olasz hadszínterein is. Tanári pályáját 1921- ben Pápán kezdte, majd 1925-től a csornai polgári fiúiskolában tanított. A kiváló ornitológus 1931-ben létrehozta a hansági madárvártát. A második világháborúban szovjet fogságba esett, ahonnan csak 1947-ben térhetett haza. 1948-1949-ben a csornai gimnázium igazgatója, majd 1956-ig tanára volt. Megírta a csornai csata történetét is. 1987-ben hunyt el Budapesten. Németh János 1911-ben született Rábapordányban. Székesfehérváron szerzett reálgimnáziumi érettségit 1933-ban. 1935/36-ban a rábapordányi községházán gyakornok, 1937/38-ban szociális titkár volt Rábaszováton. 1939-től hivatásos katonatiszt. A honvédségben 1941-ben főhadnagy fokozatot ért el. A háború alatt ütegparancsnok volt. 1945. március 3-án Zólyom mellett megsebesült. Gyógyulása után újra behívták az I. hadosztályba, de 1946 júniusában szabadságolták. Egy ideig gazdálkodott, majd 1952 és 1955 között a győri mezőgazdasági gépjavító vállalatnál dolgozott szerelőként. 1955-től a petőházi cukorgyárban dolgozott motorszerelőként. A forradalom idején néhány napra a rendőrkapitány helyetteseként és a nemzetőrség irányítójaként tevékenykedett. Hosszú bujkálás után 1958 elején tartóztatták le. Büntetését Márianosztrán töltötte, ahonnan az 1963-as amnesztia idején szabadult. A petőházi cukorgyárból ment nyugdíjba. 1992-ben hunyt el Győrben. Ronge Vince 1898-ban született Egyeden. Kereskedelmi középiskolában érettségizett Győrben, majd önkéntesként harcolt az I. világháborúban. Az olasz frontról hadnagyként szerelt le. 1938- tól folyamatosan katonáskodott. 1942 novemberétől hátországi hadiszolgálatot teljesített Mosonmagyaróváron századosi fokozatban. 1952-ben államosították házukat. Csornáról kiutasították, ezért Péren kezdett gazdálkodni. A forradalom alatt járási rendőrkapitánnyá választották. Hosszú bujkálás után 1960. március 1-jén adta fel magát a csornai járási ügyészségen. Tüdőbetegen a budapesti mosoni úti büntetésvégrehajtási kórházba szállították, ahonnan április 15-én helyezték szabadlábra. 1961-ben hunyt el. Sárosi János 1922-ben született Mosonmagyaróváron. 1945 és 1953 között különböző pártfunkciókat töltött be Győr-Sopron megyében, majd pártfőiskolán tanult. 1955 és 1964 között ismét városi, járási párttitkár volt. 1956-ban a csornai járás párttitkára. Novemberben rövid időre az újjászerveződő kommunista párt, az MSZMP megyei vezetője volt. 1964-től 1976-ig a Győri Állami Építőipari Vállalat (GYÁÉV) igazgatója. 1974-ben Eötvös-díjat kapott. 1976 és 1978 között építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes. 1978-tól a GYÁÉV vezérigazgatója volt. 2006-ban hunyt el. 143
