Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
7. Megtorlás és konszolidáció
február 28-án feladta magát a csornai járási ügyészségen. Ronge Vincét 1960. március 5-én a budapesti mosoni úti büntetésvégrehajtási kórházba szállították, ahonnan április 15-én helyezték szabadlábra. 1961. január 14-én hunyt el a budapesti János kórházban. A csornai Szent Antal temetőben temették el szüleivel.647 A kommunista párt újjászervezése Hiába verték le katonailag a forradalmat, az új néven megalakuló kommunista pártnak Csornán még november 4-e után sem termett sok babér. Szőke Antal még december elején is az egykori községházában működő pártbizottság lefoglalásával, az épület kulcsainak elvételével is megpróbálta akadályozni az MSZMP szervezését, és figyelmeztette a szervező Bisztri Jánost, a járási pártbizottság titkárát, hogy a falvakban agyonverhetik őket.648 Bisztrin kívül felelősségre vonta Körmendi Dénest is, hogy miért szervezkednek vidéken. Arra hivatkozva, hogy a községházat közadakozásból, a község pénzén építették, felszólította a pártbizottság titkárát, hogy hagyják el az épületet, és menjenek át a járási tanács épületébe. A járási tanácson is nehezen indult az új néven szerveződő kommunista párt megalakulása. Major Imre szóvá tette Németh Kálmánnak, az MSZMP szervezőjének, hogy miért munkaidőben szervezik a pártot. Pongrácz Károly azt mondta, hogy a kommunisták úgy össze vannak szorulva, mint a patkányok, és közöttük a főpatkány Sárosi, aki akkor az MSZMP megyei elnöke volt. December közepén Schlaffer Ferenc aláírásokat gyűjtött Beró Ferenc kommunista végrehajtó bizottsági elnökhelyettes elmozdításra.649 A járási tanácson januárban tudta megvetni a lábát a párt. Földesi János és Papp László vezetésével eltávolították Schlaffer vb elnököt, és megalakították az MSZMP szervezetet. A dolgozóknak előadásokat tartottak, amelyekben „az ellenforradalom célját, jellegét”, és az MSZMP politikáját magyarázták, de ennek ellenére a párt járási alapszervezetének tagjai közül nem mindenki állt stabilan a marxista világnézet talaján, mert néhányan hittanra is beíratták gyermeküket.650 A csornai járásban négy járási és negyvenegy községi tanácstagot fosztottak meg 1957 nyarán tagságuktól, mert részesei voltak a forradalomnak. A megüresedett helyek betöltésére előbb jelölőgyűléseket, majd szeptember 15-én tanácstag-pótválasztásokat tartottak.651 Hogyan alakult a kommunista párt taglétszáma? A forradalom kitörése előtt az MDP- nek nagyjából négyszáz tagja volt Csornán, de nagy gondot okozott a megfelelő káderek hiánya. A téglagyárban a forradalom előtt 76 tagból állt a pártalapszervezet, de nem vállalta senki a titkári teendőket. Végül olyan személyt találtak, aki „megválasztása előtt rövid idővel disszidálási kísérleten lett elfogva”.652 647 Halmos Lászlóné (sz. Ronge Katalin, 1927) visszaemlékezése, 2006. augusztus 11. 648 GyMSM GyL, GYMB., B. 1210/1957/4. Szőke Antal pere. Bisztri János vallomása. 649 ÁBTL. 3.1.9. V - 142099, GYMB., B. 798/1957/8.szám, Pongrácz Károly és társai pere. 650 Kemény dió, de Csornán feltörték. In: Kisalföld, 1957. július 12. 651 A jelölőgyűlések mérlege a csornai járásban. In: Kisalföld, 1957. szeptember 11. 652 GyMSM GyL, MSZMP Csorna Járási Bizottsága, Északdunántúli Tégla és Cserépipari Vállalat csornai téglagyára pártalapszervezet taggyűlési jegyzőkönyve, 1958. február 6. 124
