Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
7. Megtorlás és konszolidáció
Horváth György a forradalom után a győri útfenntartó vállalat csornai kirendeltségén dolgozott, de a Csornára visszatérő Hajtó nem felejtette el neki, hogy ő vezette a letartóztatására küldött különítményt, és 1957. július 30-án Horváth elbocsátását kérte a munkahelyéről: „A Városi [!] Párt Végrehajtó Bizottsága javasolja, hogy az elvtársak a nevezett személyt, mint ellenforradalom fő szervezőjét fegyelmi úton az előírt rendeletek alapján azonnal bocsássák el” Horváth a fegyelmivel történő elbocsátása után a Tenyészállatforgalmi Vállalatnál lett átvevő, majd 1957. december 27-től az ikrényi állami gazdaságnál dolgozott őrizetbe vételéig. 1958. január 17-én a csornai járási rendőrkapitányságon hallgatták ki. Az ellene felhozott vád szerint aktívan végrehajtotta a Nemzeti Tanács és a Katonatanács utasításait, összeszedte a rádiókat, a nemzetőrség parancsnokaként kommunistákat vett őrizetbe és hurcolt meg. A népi demokratikus államrend elleni gyűlöletre izgatás bűntette miatt január 18-án elrendelték előzetes letartóztatását, ami ellen hiába élt panasszal. 1958. március 11-én hallgatták ki a megyei bíróságon, majd április 10-én a győri megyei bíróság egy év hat hónapra ítélte a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvételéért.630 Ez ellen fellebbezett a Legfelsőbb Bíróságnál, de 1958. október 15-én ezt még kiegészítették két rendbeli személyes szabadság megsértéséért és egy rendbeli éjjel fegyveresen elkövetett magánlaksértésért bűncselekménnyel. Súlyos egészségügyi és családi okok miatt büntetéséből közel öt hónapot töltött le Győrben és Baracskán. 1968 nyarán rehabilitációs kérelmet nyújtott be a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának, mert magasabb munkakör betöltéséhez büntetlen előélet szükséges. Kérelmét a megyei bíróság elutasította. Tóth Sándort 1958. január 16-án hallgatták ki a csornai járási rendőrkapitányságon, és azzal vádolták, hogy nemzetőrként bántalmazta Hajtó Ferencet. Ügyét együtt tárgyalták Horváth Györgyével. 1958. április 10-én a győri megyei bíróság szervezkedés miatt egy év börtönre ítélte, melynek letöltését 1958. november 11-én kezdte meg, és négy hónap 22 napot töltött le. 1959. április 3-án szabadult Pálhalmán. A Ginczli testvéreket 1957. július 17-én tartóztatták le. Védőjük dr. Gaál Ferenc csornai ügyvéd volt. Ginczli Józsefet a megyei bíróság 1957 októberében három év börtönre ítélte. Az utolsó szó jogán azt kérte, tegyék lehetővé, hogy láthassa újszülött kislányát. Büntetését Márianosztrán töltötte, de miután fellebbezésükre 1958. október 7-én a Legfelsőbb Bíróság egy év és hat hónapra mérsékelte a büntetést, 1958. december 9-én szabadult Budapesten.631 Ginczli Jenő ügyét 1958 márciusában szétválasztották bátyja perétől, és vele szemben pótnyomozást rendeltek el a Csorna környéki falvakban végzett tevékenysége miatt. 1958. október 7-én a demokratikus államrend megdöntésére irányuló részvétele miatt a győri megyei bíróság négy év börtönre ítélte632, de 1959. június 10-én az Elnöki Tanács kegyelmével szabadult. Még 1965-ben is szerepelt a Budapesti Rendőrfőkapitányság Politikai Osztályának alapnyilvántartásában.633 630 GyMSM GyL, GYMB, B. 171/1958/9. 631 GyMSM GyL, GYMB., B. 1022/1957/4. Ginczli József pere. 632 GyMSM GyL, GYMB, B. 466/5815. szám, fellebbezése is megerősítette a négy évet: LB Bf. II. 3033/958/11. szám 633 ÁBTL 3.1.5. V-54974 120
