Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
6. Bizonytalan hetek
5. Ön adta el a nép reményét Kádár miniszter elnök úr Sok szolgarendszer megbukott már Ön mindezekből nem tanul? 6. Ön csak szaval a szabadságról Miközben tankok közt lapul Jön még idő és felelni fog Kádár miniszter elnök úr A Nagybudapesti Központi Munkástanács felhívására Csornán is leállt a munka. A december 11-12-i kétnapos sztrájk alatt nem volt tanítás, nem közlekedtek a vonatok, leálltak az üzemek, és a határőrség csak a malomban, illetve a pékek esetében tudta elérni, hogy felvegyék a munkát. A sztrájk másnapján délelőtt tíz óra körül kinyitottak az élemiszerüzletek. A tüzelőhiány miatt az iskolákban már 10-én bevezették a kétórás, kétnaponkénti tanítást, így a sztrájk nélkül is akadozott a tanítás.560 Az 1956 után készült rendőrségi jelentések kiemelték, hogy a csornai tanárok november 4-e után is segítették Székely Sándort a megalakuló Kádár-rendszer elleni szervezkedésben: aláírásokat gyűjtöttek a kommunista párt betiltására, rendszerellenes röpcédulákat szerkesztettek és osztogattattak a diákokkal, demonstrációkat szerveztek, miközben szünetelt a tanítás az iskolákban.561 Székely Sándor a decemberi gyűlést követően visszament a munkahelyére dolgozni, és 7-én itt hívták fel telefonon, melyben másnapra a megyei tanácsra hívták. December 8-án reggel gépkocsival indult Győrbe, azonban a város előtt félreállították autóját és igazoltatták. A megérkező csornai államvédelmisek a győri rendőrség fogdájába szállították. Már este leíratták vele az eseményeket, amit többször megismételtettek vele. A letartóztatásról már másnap értesült a megye lakossága, mivel a Magyar Szocialista Munkáspárt lapja, a Kisalföld címlapon hozta a hírt. Az olvasó a lapzártakor érkezett felirat alatt a következőt olvashatta: „A megyei rendőrség Székely Sándor csornai lakost ellenforradalmi tevékenység miatt szombaton délelőtt őrizetbe vette”. A bejelentés köré ügyesen írtak egy hosszabb cikket, melyben a névtelen szerző azt bizonygatta, hogy ellenforradalom volt Csornán.562 Székely letartóztatása nagy felháborodást váltott ki Csornán. Szabadon engedése érdekében Szőke Antal, a községi tanács nemrég megválasztott elnöke sztrájk szervezését helyezte kilátásba, iskolás fiúk röpcéduláztak,563 párt-, illetve kormányellenes jelszavakat tartalmazó falragaszok jelentek meg, és a munkástanácsok is aktivizálódtak. Háromtagú küldöttség indult a győri vagongyárba,564 ahol azt a tanácsot kapták, hogy Székely érdekében kérvényt nyújtsanak be. A kérvényt háromfős bizottság fogalmazta, köztük Schlaffer Ferenc. A petíciót a munkástanácsok és a vb tagjai is aláírták. A Schlaffer vezette küldöttség a kérvény egy példányát a vagongyári munkástanács titkárságának adta át, és sztrájk szervezését is javasolták. A küldöttség Kéri József legfőbb ügyészt is, felkereste, aki szerint noha Székelyt ártatlanul és törvénytelenül tartja fogva a rendőrség, mégsem áll hatáskörében Székely Sándor 560 Lelkészi Napló a Csorna-Kapuvári Evangélikus Egyházközségben az 1956 évről. Egyházközségi levéltár, Csorna, p. 158-160. 561 ÁBTL 3.1.5. 0-18810/2 101. p 562 Volt-e ellenforradalom Csornán? In: Kisalföld, 1956. december 9. 563 Antal Árpád (1946) visszaemlékezése, 2011. június 22. 564 Szőke Antal a küldöttség ügyében megkereste az Ausztriából akkor visszatérő Ronge Vincét és Németh Jánost is, de ők nem mutattak érdeklődést Székely sorsa iránt. 103
