Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 4/1. (Győr, 2012)
Szalai Attila: Az 1947-es győri "kékcédulás" választások
Az FKGP és az NPP kampánya Győrben a Független Kisgazdapárt a megye többi részéhez hasonlóan nagyon gyorsan szétesett. A Demokrata Néppárt megjelenése után a győri szervezetük szinte teljesen megszűnt létezni, tagsága és szimpatizánsai nagy része Barankovicsékhoz pártolt. Ráadásul Parragi György átlépése a „Balogh-pártba” és Peyer Károly csatlakozása a radikálisokhoz, szintén rontotta győri esélyeiket.124 Tulajdonképpen az FKGP jelentősebb Győr-Moson, valamint Sopron vármegyei politikusai közül csak dr. Csejkei (Meixner) Ernő tartott ki a párt mellett. A Magyar Nemzeti Bank elnöke többször járt Győrben, aktívan kampányolt, de az adott körülmények között a kisgazdák nem sok jóra számíthattak a városban. Augusztus 10-én délelőtt tartották a városban első választási nagygyűlésüket, mindössze pár száz ember előtt. Nem véletlen, hogy csak ilyen kevesen vettek részt ezen a rendezvényen, hiszen ugyanezen a napon tartotta kampánynyitó rendezvényét a Demokrata Néppárt is. Tehát az időpont megválasztása súlyos taktikai hiba volt részükről, mindenképpen ki kellett volna térniük a DNP elől. A gyűlésen dr. Csejkei Ernő bírálta a Kisgazdapárt szétforgácsolását elősegítő, illetve okozó ellenzéki pártokat.125 Elismerte, hogy nem tudták a koalícióban megvalósítani az összes elképzelésüket, de szerinte ez a többi pártnak sem sikerült. Kifejtette, hogy az FKGP az egyetlen reálpolitikát folytató párt. Dicsérte a stabilizáció eredményeit és az új pénz megteremtését, fontos feladatnak tekintette a hároméves terv megvalósítását.126 A problémák okaként pedig az ország katonai megszállását nevezte meg, ezért „nem mindig tehetjük azt, amit szeretnénk” - hangsúlyozta beszéde befejezéseképpen.127 Csurgay István volt nemzetgyűlési képviselő azt emelte ki, hogy „magyarnak és függetlennek kell maradni”. Magyarságon a polgári világnézetet, keresztény vallást értette.128 Célként jelölte meg, hogy minél több polgári világnézetet valló ember legyen az országban. Fő ellenfélként a marxizmust jelölte meg. Tiltakozott a választási névjegyzékek összeállítása ellen, felemelte szavát a szavazati joguktól megfosztottak érdekében.129 A rendezvény befejezéseként Túróczy Gézáné, az FKGP nőszervezetének elnöke kérte a magyar nőket, hogy ugyanúgy álljanak a kisgazdák mellé, ahogyan ezt tették 1945-ben.130 A beszédek alapján két dolog megállapítható: az egyik, hogy a győri kisgazdáknál még a maradék centrum tartotta kézben a vezetést a balszárnnyal szemben. A másik az, hogy kifejezetten optimisták voltak a választásokat illetően. Nem érzékelték, hogy nem csak helyi vezetőik többsége, hanem a tagság nagy része is elpártolt tőlük, amelyet fényesen bizonyított a nagygyűlésen megjelentek kis száma. Augusztus 16-án is tartottak még egy kampányrendezvényt a városban, amelynek vezérszónoka új fent dr. Csejkei Ernő volt. Bírálta az ígérgető alkalmi pártokat, akik 124 Vida István: Az FKGP politikája 1944-1948 Bp. 1976. Akadémiai Kiadó 324. p. 125 Független Kisgazda 1947. augusztus 12. 126 U.o. 127 U.o. 128 U.o. 129 U.o. 130 U.o. 95
