Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 4/1. (Győr, 2012)
Szalai Attila: Az 1947-es győri "kékcédulás" választások
A zászlórengeteg felett természetesen Rákosi Mátyás képe tekintett le a többezres hallgatóságra, amely előtt Rajk László belügyminiszter mondott beszédet.103 Tulajdonképpen a párt addigi politikájának a helyességét és annak folytatását hangsúlyozta. A földreformot, az újjáépítést, az új pénz megteremtését tartotta a legnagyobb eredménynek. Elutasította a külföldi kölcsön felvételének a gondolatát, s kifejtette, hogy „a magyar gazdaság jobb helyzetben van, mint az angol”, ami az MKP helyes politikájának az eredménye.104 Hangsúlyozta „a munkásság, parasztság és a dolgozó értelmiség összefogásának a fontosságát”. A megoldandó feladatok közül a drágaság leküzdését, a munkanélküliség megszüntetését és a bankok államosítását emelte ki.105 Majd éles támadást intézett a Demokrata Néppárt ellen, azzal vádolva őket, hogy „a kereszténységet és a vallást szembe akarják állítani a magyar nép demokratikus küzdelmével”. Kifejtette, hogy csak „ott van családi boldogság és tiszta erkölcs, ahol van félelemmentes élet, ahol mindenki emberhez méltóan élhet.”106 Ezek nagyon szép szavak annak a szájából, aki belügyminiszterként mindent megtett a félelem légkörének a megteremtéséért és a magyar történelem legnagyobb választási csalásának előkészítéséért és lebonyolításáért. Az is érdekes gondolata volt beszédének, hogy „sem a nyugatot, sem a keletet nem szabad utánozni, a saját lábunkon kell járni.”107 Ez értelmezhető valamiféle harmadik utas, leginkább a jugoszláv modellhez hasonlító fejlődének is. Kifejtette azt is, hogy a hároméves tervet a „tisztességes kisiparra és kiskereskedelemre kell építeni,” majd hangoztatta a munkásosztály egységének fontosságát, s az MKP támogatására szólított fel mindenkit.108 Az SZDP-MKP viszony alakulása a kampány alatt A kampány végére ismételten nagyon megromlott a két munkáspárt viszonya. Az, hogy háborúskodás tört ki a választási plakátok ragasztása körül, tulajdonképpen az összes pártot érintette.109 Valamilyen módon a Peyer ügyre is reagált szinte minden politikai erő. Ám az némiképp váratlan volt, hogy az MKP Győrben komoly támadást intézett a helyi sajtón keresztül a szociáldemokraták ellen, s augusztus vége felé pedig már nyíltan átlépésre biztatták a szociáldemokrata tagokat.110 Komoly konfliktus tört ki az SZDP és az MDP között a Vagongyárban és a Győri Textilben is.111 Az egyik legsúlyosabb incidens pedig a Teleki-laktanyánál történt, ahol kommunista katonatisztek nem akarták megengedni a szociáldemokratáknak, hogy plakátokat ragasszanak a laktanya oldalára.112 Úgy tűnik, hogy a két munkáspárt egymást szinte nagyobb ellenfélnek tekintette, mint az ellenzéki pártokat. 103 U. o. 1947. augusztus 26. 104 U.o. 105 U. o. 106 Győri Újság 1947. augusztus 26. 107 U. o. 108 U. o. 109 U. o. 1947. augusztus 20. 110 Győri Újság 1947. augusztus 24. és Győri Munkás 1947. augusztus 26. 111 U.o. 112 Győri Munkás 1947. augusztus 20. és 26. 92
