Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 4/1. (Győr, 2012)
Dencsesz Mónika: A Szent Jobb körülhordozása Győrben és környékén 1938-1939
A kocsik sorrendjében az ötödik volt a Szent Jobbot szállító autó.90 (20. és 21. számú kép) A szent ereklyét a hívek sorfala között kísérték fel az apátsághoz, és a zarándokcsoportok, miután elhaladtak előttük a gépkocsik és fogatok, sorrendjüket megtartva csatlakoztak a körmenethez.91 A számítások szerint hatezer ember vonult fel az apátság várkapujáig,92 este hét óra körül. A székesegyházban a Szent Jobbot díszes emelvényen helyezték el, és Kelemen Krizosztom lépett a szószékre.93 A köszöntő beszéd után a főmonostor szerzetesei hódoltak Szent István király jobbja előtt. Közben besötétedett, és kigyúltak a reflektorok, fényárban pompázott a főmonostor épülete. A zarándokcsoportok tisztelgése háromnegyed nyolcig tartott, majd a bársonyosi, nyalkái, ménfőcsanaki, nyúli, ravazdi, és lázi-i hívek imaórái következtek. Éjjel fél 11-kor kezdődött az ünneplés fénypontja! A főmonostori szerzetesek énekesei zsolozsmára vonultak fel a székesegyház szentélyébe, amit Kelemen Krizosztom vezetett. Éjfél után a tényői zarándokok imaórát tartottak, majd Győrszentmárton lakossága hódolt. Hajnali négy óra tájban népes zarándokcsoportok érkeztek Écsről, Tarjánpusztáról, Pázmándról, és Ságról. A hajnali nagymisét dr. Niszler Teodóz perjel celebrálta. Ezzel be is fejeződtek a Szent Jobb pannonhalmi fogadásának főmonostori eseményei. (22. számú kép) Vasárnap reggel a pályaudvarra kísérték a nemzeti ereklyét, a papok az Aranyvonatra helyezték, és a szerelvény a Himnusz hangjaira hagyta el Győrszentmártont. A vonat 7 óra 9 perckor futott be a győri állomásra, ahol a város, a vármegye, és a katonaság küldöttsége; illetve a papság, az egyházközségek képviselői, valamint a nagyközönség fogadták. A szerelvény tizenegy percet tartózkodott a városban, majd elhagyta Győrt. Dr. Telbisz Miklós alispán egy küldöttséggel kísérte a Szent Jobbot Győr vármegye határáig.94 Innen Komáromba, Érsekújvárra, majd Lévára irányították az Aranyvonatot. A Szent Márton hegyen rendezett ünnepséggel kapcsolatban a perjeli naplóból kiderül, a növendékek olyannyira elfáradtak az éjszakai virrasztás során, hogy másnap még a séta sem volt kötelező számukra, sőt napközben le is feküdhettek. „A hetek óta várt eső pedig a Szent Jobb elvitele után megeredt. Nem sok, de igen szép, csöndes eső esett.”95 A Pannonhalmán, a Szent Jobb látogatása tiszteletére rendezett díszközgyűlés, fogadások, és ünnepségek méltó keretet adtak a nemzeti ereklye körül kialakult kultusznak. Az emberek többsége olyan élményként élte meg az eseményeket, hogy részese lehetett egy különleges, nem mindennapi történésnek. Az 1939. április végi Szent Jobb látogatása a megyében mindenféleképpen tovább erősítette az előző esztendőben kialakult „felfokozott” közhangulatot. Az Eucharisztikus Világkongresszus budapesti rendezvényei, a Szent István Jubileumi Esztendő eseményei, illetve az 1938. végén bekövetkező területi változások hatalmas lelki erőt, illetve bizakodást keltettek az emberekben. A határtalan öröm, és országos elégedettség mellett azonban, már ekkor komoly problémákkal kellett szembenézni. 90 Győri Hírlap. 1939. 05. 02. 1. o. Köztünk járt a Szent Jobb. 91 Dunántúli Hírlap. 1939.04. 30. A Szent Jobb ünnepélyes fogadtatása Pannonhalmán, Győrött és a felszabadított Felvidéken. 92 Győri Hírlap. 1939. 05. 02. Köztünk járt a Szent Jobb. 93 Győri Hírlap. 1939. 04. 30. Egy éjszakára megpihent Pannonhalmán Szent István el nem porladó Jobbja. 94 Győri Hírlap. 1939. 05. 02. Köztünk járt a Szent Jobb. 95 PBFL. Perjeli napló. 1937. július 1 - 1944. március 24. 1939. április 30-i bejegyzés. 54
