Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 4/1. (Győr, 2012)
Gecsényi Lajos: A győri katonai építési hivatal megszűnése
(Bauhof) átengedéséért. Az 1698. júliusára datálható folyamodás szerint az épület igen rossz állapotban van, ámde a rend rövid idő alatt megfelelő módon átépíttethetné. Az Udvari Kamara tisztviselői augusztus 7-én már előterjesztést fogalmaztak a császárnak, melyben - átvéve a beadvány megállapítását az épület állagáról - javasolták átengedését, annál is inkább, mert a kolostornak megvásárolt ház igen kicsi és kényelmetlen. A javaslat ugyan hivatkozott a társhatóságok egyeztetésére, de az iratokban nincsen nyoma, hogy ilyenek ebben az időpontban már valóban rendelkezésre álltak volna. A döntés viszont Lipót király és császár sajátkezű írásával („Piacet. Leopoldus.”) hamarosan rákerült az iratra.11 Az átadás előtt ezzel elvben szabaddá vált az út, noha a hivatalok között a huzavona valójában csak ekkor kezdődött. Miután az erődváros, mi több a győri végvidék, egyik lényeges katonai kiszolgáló intézményéről volt szó, az Udvari Haditanács szükségesnek tartotta különböző szakvélemények beszerzését. Erre 1698 második felében több fordulóban került sor. A Győrtől általában tartósan távol lévő főkapitány, Ludwig von Baden őrgróf nevében a szakvélemények ügyében báró Paul Anton Houchin tábornok járt el. Felkérésére egyfelől báró Burckhart Birkenstein győri építési főfelügyelő (Oberingenieur) fejtette ki álláspontját, míg a Christian Andreas Jörger székesfehérvári főkapitányból, Karl Heinrich Freiherr von Steindorf ezredes győri német főkapitány-helyettesből és Aquinsola mérnökből összeállított szakértői bizottság helyszíni szemlét tartott. Ez utóbbi összetétele is azt jelezte, hogy a katonai hatóság nagy jelentőséget tulajdonít az ügynek. A beérkezett véleményeket Houchin 1699. február elsején küldte meg Bádeni Lajosnak és így maradtak ránk a karlsruhei Bádeni levéltárban.12 A Birkenstein féle jelentés megállapította, hogy az építési hivatal épületegyüttese egy évszázadnál régebben létezik, szilárdan megépített s csupán a pénzhiány miatt hanyagolták el folyamatos karbantartását, ami egyes helyeken a tető elkorhadásához vezetett. Az udvart két hatalmas kapu zárja, az udvaron valamennyi építőanyag elfér és helye van egy hatalmas meszesgödörnek is. Biztosított a folyamatos víznyerés lehetősége. A csatlakozó kazamatákban további építőanyagokat lehet elhelyezni. A főépületben több, lakás céljára szolgáló helyiség van a mérnökök, iparosok és írnokok számára. Külön kiemelte az udvaron lévő, igen jó vizű kút fontosságát, mivel az ősidők óta az egész polgárság ellátására is szolgált. Mindezek fényében vetette fel a „főmérnök”, hogy tudnának-e a városban más hasonlóan alkalmas helyet találni a hivatal számára és annak kialakítása mibe kerülne. Houchin tábornok kiegészítő megjegyzései szerint az építési hivatal épületének átalakítása kárt okozhat az erődítményekben is. Ennek elkerülésére inkább más helyen, akár a városfalak előtt kellene a kolostort elhelyezni. A helyszíni szemléről készült jelentés már sokkal inkább a realitásokból indult ki, azaz figyelembe vette, hogy a császári döntés megtörtént. Ennek fényében elismerte az épület állagának problémáit, jelezte, hogy a meszesgödör áthelyezhető és a karmeliták által a tervezett építkezéssel kapcsolatban bemutatott (sajnos az iratok mellől hiányzó) vázrajz 11 Österreichisches Staatsarchiv (ÖStA) Finanz- und Hofkammerarchiv (FHKA) Hoffinanz Ungarn (HFU) RN 399. 1698 Aug. fol. 268-271. 12 Generallandesarchiv, Karlsruhe. Gräfliches Archiv von Baden. A győri katonai kormányzóságra vonatkozó iratok. No. 46/3917 33
