Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 4/1. (Győr, 2012)

Dominkovits Péter: A Rábaköz nemesi társadalma a 17. század első évtizedeiben

Nádasdy Pál

10

16

4,5

1

21,5

60

21,66

Nyáry Miklós

3

4

1

1

66,04

telekesi Török János

4

11,5

3

14,5

24

24,18

pápóci perjel

(Georg

Himelreich)

1

2,25

0,5

2,75

2,77

különböző

nemesek

7

12,5

1

0,5

14

31

14,10

79,5

15,75

4

99,25

133,5

100

Az összeíró a lA zsellérportás Bodonhely esetében feljegyezte, hogy „az disturbiumban el puztulvan, az úr eő Naga [t. i. Nádasdy Pál] vitezleő rendet szállított helekben, mind regenes vitezleő rend lakta, az Rabakósz oltalmaerth...”.67 A puszta házak magas számát nem szabad mechanikusan a hadieseményeknek, térséget is sújtó beszállásolásoknak tulajdonítani. Ismert, hogy a természet ereje is befolyásoló tényező lehetett, így a vizek kiöntése is több települést átmeneti pusztává változtathatott. Az adóösszeíró ezt jegyezte fel például a csornai prépostság birtokai közül Vásárosfalu esetében, ahol a település nagyobb része az árvizek miatt („propter aquarum nimiam exundationem potentius desrerta”) vált lakatlanná,68 miképpen Németi egy része is („p[ro]pter exundationem nimiam”) így lett lakatlan hely (desolata).69

A Rábaköz 17. század eleji birtokos társadalma további analitikus elemzéseket megkövetelő vizsgálatában forrásaink egyaránt utalnak az állandóságra és a változásra. Még a csökkenő portaszám is a birtokszerkezet meghatározó jellegzetességeinek, arányainak állandó vonásait érzékelteti, a rokonsági kapcsolatok révén az enyingi Török birtokokat megszerző telekesi Török János, valamint bedegi Nyáry Miklós esete pedig a birtokos személyek változására, ezzel a birtokstruktúrák módosulására utal.

67 MOL MKA CP 1622: 1490.

68 MÓL MKA CP 1622:1492.

69 MÓL MKA CP 1622:1493.

25