Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 4/1. (Győr, 2012)
Dominkovits Péter: A Rábaköz nemesi társadalma a 17. század első évtizedeiben
Az 1619. évi adóösszeírás az adózó porták alapján a legnagyobb birtokosok sorrendjének csekély módosulást mutat. A legtöbb rábaközi adózó portát már Nádasdy Pál, a porták 23,06%-ával bírta, míg az enyingi Török István birtokait megöröklő özvegye, gersei Pethő Margit a porták 20,87%,-ával rendelkezett. Náprághy Demeter győri püspök, illetve maga a püspökség, a táj portaszámának 19,88%-át birtokolta. A két világi és egy egyházi nagybirtokos a Rábaköz közel 2/3-ának (63,81%) portájával rendelkezett. A birtokos társadalom összetételét más vetületben tanulmányozva érdemes megjegyezni, hogy a nagytáj adózó portáinak 1/3-a (34,2%) négy egyházi intézmény, valójában három birtokos tulajdonában volt. A csornai premontrei és a pápóci prépostságok birtoka csikamádéfalvi Szentandrássy (Csíki) István erdélyi püspök, csornai prépost (1618-1630) kezében koncentrálódott.59 Ekkor az együttes tulajdonlású prépostsági birtokok adónagyság szerinti súlypontja a pápóci prépostság Páli falvára esett (5 adózó porta). A győri püspök (Náprághy Demeter) mellett a negyedik egyházi birtokos a pápóci perjelség volt. (A pápóci perjel személyében bizonytalanok az eddigi feldolgozások, egyaránt találkozhatunk Telekesi István vasvári kanonok, és Máthésy György győri nagyprépost nevével.).60 Forrásunk nem csak a birtokosokról és a birtokokról, hanem település- és társadalomtörténeti, sőt migrációs jelenségekről is fontos részadatokat nyújt. Szilvásy Jakab királyi adószedő ( dicator) egy nemzedékre visszatekintve jegyezte fel Babot - Győr erődváros 1594. évi oszmán elfoglalását követő - sorsát: előbb a tragikus pusztulást, majd átmeneti rác migrációval új település sikeres létrejöttét, illetve annak újabb kényszerű elhagyását. Babot ugyanis Győr elveszésétől puszta volt, az adóösszeírás elkészítését nem sokkal megelőzően kezdték megszállni és építeni. Az új telepeseknek földesuruk, Nádasdy Pál, háromévi adómentességet adott. Ugyanakkor „volth más helen való Baboth is, melliet vy Babothnak hittak, az melliet valami vari askeri [?] raczok szállották voltth megh az rebellioban.61 De ismegh el mentek róla, es mezző puztan hattak.. ,”62 Ám hasonló volt a helyzet másutt is: az enyingi Török István birtokaihoz tartozó Szárföld esetében a regisztrált Vi portán kívül a királyi adószedő ismeretei szerint a település nagyobb része Győr 1594. évi elvesztésétől fogva puszta volt. Ugyanakkor az 1619. évi adóösszeírás idejére enyingi Török István rábaközi birtokait egy napjainkig ismeretlen okú migrációs jelenség is sújtotta; a nemrég rácokkal telepített falvakat ez időre e lakosság elhagyta. Egyed (2 porta), Árpás (4,25 porta) esetében Szilvásy külön jelezte: a rác elvándorlás miatt a többi adózó hely pusztán maradt.63 59 Életútjára: BEDY 1939. 40-41. 60 BEDY 1939. 61-62. 61 Az 1604-1606. évi Bocskai felkelést forrásunkban rebelliónak hívták. Majdnem bizonyos, hogy Szilvásy erre gondolt, és nem Bethlen Gábor dunántúli hadjáratra. 62 MOL MKA CP 1619:1387. A „vari askeri” (?) rácok kifejezés felveti, hogy am rábaközi rác letelepedésnek oszmán hadjárathoz van köze. Nem zárható ki, hogy egy részük Győr elfoglalása révén az erődvárosból települt átmenetileg ide. A győriekre: GECSÉNYI 1998. 63 MOLMKACP 1619:1389-1390. 23
