Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 4/1. (Győr, 2012)
Dominkovits Péter: A Rábaköz nemesi társadalma a 17. század első évtizedeiben
A már többször említett taxáit kategórián belüli vagyoni és társadalmi pozíció, státus terén megnyilvánuló differenciáltságot, a további analitikus vizsgálatok fontosságát egy újabb nézőpontból az alábbiak is érzékeltetik. A viszonylag alacsony tétellel taxáit, a vármegye jobbágytartó kisbirtokos nemességébe tartozó Vághy György 1601-től 1617-ig Sopron vármegye alispáni tisztségét viselte.51 A régió nemesi elitjébe, a jómódú birtokosok sorába tartozó Kisfaludy Balázs 1608-1619 között Vas vármegye egyik alispánja volt, törvényhatóságát az országgyűléseken követként többször képviselte - a taxalista nemesek közé így csupán vadosfai birtoka után került.52 Ugyancsak kisvági birtoka miatt sorolták a Rábaközben e kategóriába Sittkey Ádámot is, aki a vármegye nyugati felén fekvő gálosházi birtokai révén hasonlóképpen Sopron vármegye csekély számú középbirtokos nemességébe tartozott.53 A Ládonyiak révén a Kisfaludyakkal is rokonságban álló Wathay Ferenc a Rábaközhöz kötődő, kalandos életű, vitézi életet választó, végvári karriert befutott személyek legismertebbje.54 Érdemes arra is felhívni a figyelmet, hogy több család (így pl. a Vághy György és János, Poky Boldizsár) a Nádasdyak szolgálatában állt, az utóbbi kettő a birtokigazgatásban tevékenykedett. Miképpen az eddigi futó nominális vizsgálatok is utaltak rá, e nemesség soraiban találjuk a Rábaköz egyik szolgabíráját, Potyondy Albertet is. A vármegye középbirtokosai, vezető tisztségviselői egyes - gyakran a törzsterületektől, jelentősebb birtokaiktól távolabb eső - kisebb birtokuk, birtokrészük, mint adóalap után a taxalista nemesek közé is bekerültek. Állandóság és változás egy évtizedben: a Rábaköz birtokos társadalma (1610-1619) Az 1609-1619 közötti évtized adóösszeírásainak adóalapja megváltozott. E porta-összeírások egyszerre mutatnak rá a Rábaköz egykorú birtokszerkezetének állandóságaira, a változásokra, illetve regisztrálják a szerkezetek mögött meghúzódó birtokos változásokat is. Az 1609. portaösszeírás - miképpen a következő esztendő hasonló típusú forrása - szolgabírói járásonként, azon belül pedig birtokosok szerint adja meg a portaszámokat. Míg az első porta-összeírásban Potyondy Albert szolgabíró járásában 14, Pethe János szolgabíróéban 16 települést vettek számba. A következő esztendőben Potyondy járásában 15, míg a Pethe helyét átvevő Laky Albert szolgabíróéban 17 település regisztrálása történt meg. A két egymást követő esztendőt felölelő forrás alapján a Rábaköz birtokszerkezetét - az adatsorok összevonásával - az alábbi táblázat érzékelteti: 51 DOMINKOVITS 2005. 515. 52 KISFALUDY 2004. 67-79., TÓTH 1992. Nr. 1075., 1464. 53 PRICKLER 1983. passim. 54 BENDA 1970., KOPPÁNY 1982., PÁLFFY 1998. 169-173. 19
