Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 4/1. (Győr, 2012)
Dominkovits Péter: A Rábaköz nemesi társadalma a 17. század első évtizedeiben
és a Rábaközben. A 16. század derekán az oszmán veszély okozta további inszurrekciós terhek miatt a jobbágytelkek adó alóli kivonása nemesi telekké tétellel e teher miatt tovább folytatódott, kutatásai szerint pl. ekkor lett részben vagy egészében nemesi község immár a Rábaközben Jobaháza, Csáford, Zsebeháza, Kisvág.47 Ugyanakkor ez a folyamat aló. század derekától felerősödött Horvátország és Szlavónia területéről, valamint a déli vármegyékből (pl. Baranya, Somogy, Zala) menekülő nemesekkel, akik familiárisi szolgálataik révén (pl. Nádasdy Tamásnál, majd Nádasdy [II.] Ferencnél) birtokokat szereztek, és így a kis- és középbirtokos vármegyei nemesi társadalom egy, a korábbinál jóval nagyobb mértékű átalakulása kezdődött meg.48 Az eddigi forrásfeltárások során a vizsgált évekből két nemesi taxa-összeírás vált ismertté.49 Az 1604. éviben mindössze három nemesi falut írtak össze. Az összeírok Edvén (Edw) 7 nemesi háztartást 8 fővel (Edvy István, Edvy János, Illés Balázs, Kövy Tamás, Noszlopy Kelemen, Olcsay János és András, Szabó György özvegye), Vadosfán (Wadasfalwa) 2-őt (Acsádi Péter, Felseő György), Tatán (Kistata) 1 -et (Palothay István) regisztráltak. Vagyoni differenciáltságukat jól érzékeltetik a kivetett adónagyságok. Míg egy főre 1 ft-ot (Palothay István), 3 főre 25 dénárt (Edvy István, Felseő György, Illés Balázs), további egy háztartásra, valójában két főre, a valószínűsíthetően egy kenyéren élő testvérekre 20 dénárt (Olcsay János és András), és az összeírt kisnemesség 50 %-ára, 5 főre 10 dénár adókötelezettséget jegyeztek fel. (Ténylegesen a 10 dénáros kategória aránya meghaladta az 50 %-ot, hisz az Olcsayak ketten fizették A két járásra kiterjedő 1608. évi adóösszeírás összesen 7 településen 20 taxafizetésre kötelezett nemesi családfőt tüntetett fel. Az 1604. évi taxa-összeírásban is szereplő Vadosfán 6, és az előző forrással összevetve legnagyobb meglepetésként ekkor Edvén 1 [!] családfőt regisztráltak, míg Jobaházán 1 és a szomszédos Csáfordon 2 taxáit nemesi családfőt jegyeztek fel. A táj reorganizációját a megadóztatott kisnemességre vonatkozó taxa-összeírások is jól jelzik. Az 1608. évi taxa-összeírásban a Rábaköz Győr erődváros felé eső keleti részének - Pethe János szolgabíró járásának - több kisnemesi községe is felvételre került; így Kisvág (5 családfő), Sikátorvág 4, a győri püspök prediális nemeseinek is otthont adó Dör 1 családfővel. Vagyoni differenciáltságuk az általuk birtokolt házak és a kirótt taxa alapján is bemutatható. A megadóztatott (taxáit) nemességet gyakran homogén kisnemességként értelmezzük, pedig még a kisrégiónk vizsgált forrástípusa is rámutat a vagyoni differenciáltságra, az egyes személyek vagy családok szintjén elvégzett genealógiai, társadalomtörténeti vizsgálatok 47 SOÓS 1937/a. 379. 48 SOÓS 1937/a. 381-385., SOÓS 1937/b. 259-266., MAKSAY 1979. 162-166., DOMINKOVITS - PÁLFFY 2009. 1101-1106. 49 MOL MKA CP Regestum Anni 1604 Comitatus Soproniensis nobilium taxator[um], armatorum, libertinorum et concionnatorum, dicatore egregio Moyse Cziraky existente rectificatum, pp. 1244-1245., uo. Regestum Anni 1609 super exactione taxarum ab inquilinis nobilium unius sessionis Comit[a]tus Sopronien[sis], iuxta publicas regni constitutiones super in aeditus limitationemq[ue) constientiosam egregii Georgii de Waagh vice comitis ei[us]dem Comit[a]tus Sopronién [sis] impositar[um] conscriptu[m], pp. 1299-1300., az 1608. évi, Vághy György Sopron vármegyei alispán által jegyzett házadó-összeírás uo. Regestum Anni 1608 Co[mi]t[a]tus Sopronién [sis] pp. 1260-1261. 16