Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 4/1. (Győr, 2012)
Szalontay Judit: A csornai Kokas család krónikája
emelkedett, 6000 lakosból 9000 lett. Az állomásról egy helyett 5 felé indul ki vágány. Az elemi fiúiskolához most épül az Árpád utca felé az elemi leányiskola bővítése. Építés alatt áll a strandfürdő (ez időben a barbacsi erdőben táborozott mintegy 700 levente - no ezeknek jókor jött a fürdési lehetőség!) van levente sporttelep és a mi Rábaközre legfontosabb Mezőgazdasági szakiskola. Lajos ennek kihatását még a kórház fölé is helyezi. Ugyancsak nagy átalakuláson ment át az apácák vezetése alatt álló „polgári leányiskola” és a „r.k. leányinternátus”. Én kerestem Urabácsi alapította árvaházat és a Szt. János kápolna körül, s az előbb említett feliratokat találta. Az apácáknál informálódva, láttam a polgári iskola lépcsőjénél márványalapon az alapító Kokas József nevét megörökítve, sőt 1928-29. dik évi iskolai Értesítő 8. lapján olvasható: Csornán a r. k. leányiskola mellett van Kokas József győri kanonok alapította r. k. leányárvaház, ennek nagynevű alapítója, mintha jövőbe látott volna, intézkedett, „ha pedig ezen leányárvaház az örökhagyó rendelkezése szerint fenntartható nem volna a győri megyés püspöknek joga van ezen alapítványt (hová az épület is értetik) a győri székeskáptalannal egyetértőleg más és szintén kizárólag r. k. győregyházmegyei közjótékonysági vagy nevelési célra fordítani...” Ez meg is történt oly formában, hogy a polgári leányiskolával kapcsolatban 3 árva tartására a Püspök részéről kiköttetett. A temetőben meglepett, hogy a terület nagyobbítása és a soproni út melletti fal újból felhúzásán kívül semmi sem történt, vagyis a régi sírok még jobban megöregedtek az újak pedig gondolat szerint itt-ott rendszertelenül szaporodtak. Minthogy Urabácsi valamint szülei sírfeszületén a Krisztus-öntvény teljesen elrozsdásodott, ennek bronzírózását elintéztük, a többi rendezést pedig jobb időkre hagytuk. Elgondolásom lenne a sok sírhalmot közös mezővé alakítva, azt egységesen összefoglalva betonkeretbe foglalni. Megnézem Lajos által ültetett 4 megmaradt Populus-Robustát is, ezek Miklós tanyájáról valók, a temető szegélyén a parkba szögelő parton vannak kiültetve, és úgy gondolom, ha mi négyen (Hekó, Józsi, Lily, Miklós) már nem létezünk is, ezek a Populusok az ősi talajba gyökerezve majd susognak rólunk a többi vérbelieknek. A Szt. Antal kápolna melletti temetőn kívül létesült másik is a bősárkányi út felé, ezt jobbára a felsőszeriek használták; én most jártam ott először, csendes falusiasnak találtam és bámultam a szép, sok 30 évnél is idősebb fenyőféléket. Mosolyt fakasztott Lajos azon mondása, hogy a kőfaragót szidta, miszerint már többszöri figyelmeztetése dacára, „felesége” helyet „nejét” vés a sírkőre. Bántotta magyar fülét. A 48-ik forradalmi emlékoszlopon kívül megtekintettem a kommunizmus 8 vértanújának nyughelyét is. Hisz Lajosunkat is kívánta a vérszopó Samuell. De talán szándékos tévedésből szegény Misit állították elő, ekkor határozott parancs ment dr. Kokasért. „Azt nem hozhatjuk” volt a válasz Lajos meglépett. Szentgotthárdról gyalog ment Grácba, ott az egyetemen jelentkezett és szívesen látták. A menekült férj után otthon maradt a fiatal gyötrődő feleség 2 kis gyerekkel, .....kit a férj után nyomoznak és vallatnak. Történik, h ogy a gráci menekült után pénzt kell kijuttatni, mit az élelmes hitves szerencsésen el is küld, de a pénzt továbbító levelét a kommunisták elfogják és a küldött törvényszékük 6 167
