Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 4/1. (Győr, 2012)

Szalontay Judit: A csornai Kokas család krónikája

A templom világos, az ablakok modern stílusban tartottak; a főoltár mögöttit teljesen eltakarja az egész falat befödő oltárkép, mely a Szentatya misézését ábrázolja, fényes bíbornoki környezetben. Magamfajta öreges felfogású nem ért egyet a színezés hatásával, de az alakok rajzával sem.

Egy hetipiaci napon, szerdán betekintek volt szülőhelyem fundusára, mely most Gasztonyi Ferencné tulajdona, ezt mi építettük föl és laktuk is Apánk életében. Majd megszólal a sziréna, engem a megindult lótás-futás az Erzsébet utca betorkolásánál, a patikánál ért, nagyon óvatosnak kellett lennem, hogy a sok bicikli, autó között épp bőrrel átvergődjem. Csodálatos, én ebben a zűrzavarban „Glocké’-t („Alles rennet, rettet, flüchtet”) kezdtem magamban mormogni. Mint most, úgy máskor is sokszor kicsordul belőlem valami az ifjúkorból német órámban be sokszor szóba jött Schiller! Mikor Lajossal beszélgettem, néha elakadt a gondolat fogaskereket, és ne tovább. Hiába rakom ki emlékezetem tárházából, mint valaha a gyerekkori építőszekrényből az egyes darabokat, egymáshoz, az eseményeket összefoglaló kapocs elveszett. S ilyenkor a család egyes tagjainak mérlegeléséhez fogtunk. Őszintén szólva, a mérleg serpenyőjét mindig a női tagok nyomták le, beismerve a fiuk feletti értékeiket.

Álljunk meg egy szóra! csendben, mint a gyűléseken, ha hódolattal tisztelgünk. Fölidézem; mikor varázsos fiatalságában, szülőföldemen jelentkeztem menyasszonyommal, mikor lánykori bécsi szabónéja készítette ruhába az aradi gazdabálon bemutattam; mikor a kisjenői lóverseny tribünjén piros cape-jében helyet foglalt; mikor a vidéki város sok fiatal asszonykának központja volt, hol soha ellenségeskedést nem szított, haragot nem tartott. Fiatal anya korában kis fia nagy lázban görcsösen vergődött, az apa kétségbeesve tehetetlenkedett, míg ő keblére ölelve, megnyugtatva adja át nekem fiamat: Nem tágított oldalamról, mikor a komlósi kommunista forrongásba családomat, úgy mint felejhetetlen Űrnőmet, bold. Hercegnőt, biztonságba kívántam helyezni. Hallom zongorázni Grieget, élvezem mese tollrajzi ügyességét, szemlélem háziasszonyi élénk passzióit. Az előadottak eseményeiből szőtt takarót fellebbentve előttünk Hekó, mint lesoványodott öreges nagyanya a család aszkétája. Mindig másnak, másért, semmit önmagáért!

Ha kertbe szobrot állítanak dísznek, úgy legyen szabad nekem is női tagjaink értékelése közben felelőségemet dicsérni, és köszönni famíliámnak, hogy Hekót 13 évi házasság után is oly szeretettel fogadták, mint menyasszony korában.

Nevünket is női tag hordja szét az országban, az egyetemi magán tanár: dr. Kokas Eszter személyében, mint a leventelányok országos vezetője. A teljes felkészültségű biológust nem engedik tanszékhez, és így kieszelték számára ezt az állást, mit fényesen be is tölt, bár soha életében nem gondolt arra, hogy erre vezeti a sors. Eszter, Kokas Nándor és Granatér Gizella leánya, ebből a fészekből is csupa életre való és női nemüknek kiváló reprezentásai kerültek ki.

Közvetlen hazaérkeztem előtt vittek el mintegy 900 zsidót, így nagyon sok zárt boltot láttam; pedig mennyiféle új üzletág telepedett le az újabb időben: temetkezési vállalatok, drogériák, könyv-, és papír kereskedések, második patika, stb. Kocsmák száma 4-ről 14-re

166