Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 4/1. (Győr, 2012)
Szalontay Judit: A csornai Kokas család krónikája
A Margit Kórház és a Vilmos park létesítéséért Csorna község 1931-ben díszpolgárává választotta. „De különösen nyújtjuk a polgártársi kitüntetések eme legnagyobb díszét dr. Kokas Lajos úrnak azon érdeméért, amelyeket a csornai Margit Közkórház és a vele kapcsolatos liget megteremtése szerzett és amelyekkel nemcsak Csornának, hanem az egész Rábaköznek szenvedő emberségének vált szerető és gondviselő atyjává.” (Az oklevél teljes köszöntő szövege a Családi krónikában olvasható.) Az oklevelet Pödör István csornai főjegyző14 és Hegedűs József hitelesítette. Kelt Csornán 1931. december 30-án. Csorna város 1996-ban - posthumus - díszpolgárává választotta.15 Kokas Lajos fekete márvány síremléke Csornán, a Szent Antal temetőben található. Kokas Ferenc (1864-1919) téglagyár-tulajdonos, és felesége Wolf Irén (1874-1938). Csornán a prépostsági és Eszterházy birtokon már a 19. század elejétől működött téglagyár. A prépostsági téglagyár nevezetessége, hogy agyaggödréből került el 1887-ben a hun fejedelmi diadém Lackner Ambro premontrei kanonok közreműködésével. Csornán a téglaégetés a jó minőségű agyagra alapozva már a korábbi századokban megindult. 1892- ben Kokas Kálmán körkemencét építtetett a prépostságtól bérelt téglagyárban. Korai halála miatt a téglagyár vezetését 1897-től öccse, Kokas Ferenc vette át, aki üzemét gőzerőre állította át 1899-ben. 1905-ben már téglát, hornyolt tetőcserepet, kályhát stb. egyaránt készítettek. E cég tulajdona a szabadalmazott Rapid tégla, amit kizárólag ők forgalmaztak. A Kokas téglagyár termékeit 1901-ben Sopronban bronzéremmel tüntették ki, a Sopron vármegyei mezőgazdasági- és iparkiállításon. Ezt követően, 1904-ben aranyérmet nyert a Soproni Iparkamarai kiállításon.16 Kokas Ferenc, testvéreihez hasonlóan, nemcsak jó üzletember, hanem közéleti férfiú is volt. Több, mint egy évtizedig a mezőváros önkéntes tűzoltóinak főparancsnoki tisztét látta el. Lánya, Kokas Anna (1901-1993) Kokas Mihály (1890-1947) nevű unokatestvérével kötött házasságot, aki Kismartonban az Eszterházy hercegi uradalomban tisztviselőként dolgozott. Házasságukból két gyermek született. Kokas Mihályné utolsó lakhelyén (Győr, Virágpiac 4. sz. ház első emeleti lakásán) őrizte 1992-ig a Családi krónikát, s a fényképeket. 1993-ban hunyt el, Kokas Mihály háromgenerációs családi sírboltjában nyugszik férjével, Csornán a Szent Antal temetőben. A teljes terjedelmében közölt Családi Krónikát, néhai Kokas József (1866-1948) gazdász 1944-ben jegyezte le utolsó csornai látogatásakor. Ekkor tisztelgő látogatást tett ősei sírjánál, a csornai Szent Antal temetőben. Megtekintette a gyermekkora óta ismert „Anyakeresztet”, melyről a krónikában is megemlékezik. Kokas család fekete márvány síremlékei a csornai Szent Antal temetőben a kápolna mögötti sírkertben találhatók. Az utókor tisztelettel és kegyelettel őrzi e háromgenerációs polgárcsalád emlékét. (15-17. kép) 14 Pödör Istvánt 1920-ban választották meg főjegyzővé Csornán. Az ő munkássága idején épület a városban 18 állami kislakás, 1923-ban az állami polgári iskola, a katolikus polgári leányiskola, melynek építését a község is segélyezte, 1927-ben a községháza, a tűzőrség és a kir. járásbírósági épület. 15 Pájer Imre: Csorna a 21. század küszöbén. CEBA Bp, 2000. 60. p. 16 Sopron és Sopron vármegye ismertetője 1914-1934. Sopron, 1934. 162
