Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 4/1. (Győr, 2012)

Szalontay Judit: A csornai Kokas család krónikája

így, nem véletlen, hogy a család egyik felmenője Kokas József (1822-1897) a papi pályát választotta hivatásul. Győrött teológiai tanár, majd apátkanonok. Ő alapította Csornán 1907- ben a rk. Leányárvaházat, (11. kép) mely az rk. Polgári Leányiskola szomszédságában állt. „Az Isteni Megváltó Leányai Zárdaiskola az 1800-as években alakult meg. A premontrei rend hívta be e nővéreket, akik kezdetben csak elemi iskolai oktatásban részesítették a növendékeket. Később polgári iskolát is fenntartottak. A zárda 35 bentlakó és 3 árva növendéket tartott el.”8 Az árvaház alapításáról a premontrei prépostság kerengőjében elhelyezett fehér márványtábla tanúskodik, mely egykor a zárda folyosóját ékesítette. (12. kép)

Kokas József apátkanonok hagyatékából készült az a Mária-szobor, mely Csornán a premontrei rendházzal szemben, a parkban található. (13. kép) Magas talapzatán az apátkanonok portréja is látható.9 A kanonok úr emlékét nemcsak a hagyatékából létesített építmények őrzik, hanem nyughelye is szülővárosában, a Szent Antal temetőben található. (14. kép)

Kokas Lajos (1868-1950) igazgató-főorvos, kórházalapító. A Kokas család negyedik gyermekeként 1868. árpilis 5-én született Csornán. Középiskolai tanulmányait Sopronban, az orvosi egyetemet Bécsben végezte. Ezt követően Bécsben és Budapesten segédorvosként tevékenykedett. 1899-től Csornán működött, mint járásorvos. Másfél évtizedes küzdelmet folytatott a csornai Margit Kórház létesítéséért. 1914-ben nevezték ki az akkor még épülő kórház igazgató-főorvosává. Több orvosi szakcikket is írt. Községe érdekében aktívan tevékenykedett, elsősorban a város civil szervezeteiben vállalt vezető szerepet (tűzoltóegyesület, katolikus kör, stb.). Gyakori közéleti szereplése miatt Csornán nagyon népszerű volt. így 1925. április 12-én Szupper Alféd egyházi karnagy, zenetanár negyvenéves jubileumára szervezett díszközgyűlésen a megnyitót dr. Kokas Lajos igazgató-főorvos mondta.10 A kórházon belül szorgalmazta a szülészeti osztály felállítását. Családi emlékezés szerint, ő végezte Sopron megyében az első császármetszést.

Hívő katolikus lévén, a csornai zarándokokkal többször megjárta Máriacellt. 1926-ban Élő Pál csornai plébános által vezetett búcsújáráson is részt vett, Dr. Burányi Gergely csornai premontrei kanonok, prépost plerátussal együtt.11

„... Ő sosem kér az Istentől semmit, hanem csak köszöni neki a létét, mit Tőle nyert” (Családi krónika). Orvosi gyakorlata közben több tanulmányt is megjelentetett, ezek közül a legismertebbek: Csorna község Margit Közkórházának évkönyve 1915-1928,12, Rábaközről- Rábaköznek13 című munkájában olvasható hitvallása: „-... a Rábaköz nemcsak földrajzi fogalom, hanem a magyar életet, a magyar lélek sajátosságait visszatükröző színmagyar, eleven etnikum „őrzök: vigyázzatok a strázsán a Rábaközre!”...”

8 A zárda kötelékében működtek különféle egyesületek, három kongregáció, a Szívgárda és a Jézus Szíve Szövetség. Soós Imre: Ősi sopronmegyei nemzetségek Sopron, 1940.444. p.

9 V. Szalontay Judit: Patróna Hungáriáé kiállítás katalógusa. Csorna, 2000.

10 Erről az eseményről a Csornai Múzeum állandó kiállításában látható meghívó tanúskodik.

11 Szalontay Judit: Rábaközi búcsújárók. 2007. Kézirat. 4. p.

12 Szerk.: Kokas Lajos igazgató-főorvos, Csorna, 1929.

13 Irta és szerk.: Kokas Lajos, Csorna, 1937. 23. p.

161