Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 3. (Győr, 2007)

Dancsecz Mónika: Felvidéki magyar menekültek és áttelepültek Győr-Moson megyében

szintén rendelkezésemre bocsátotta kutatásainak eredményeit, amelyet ezúton is köszönök. Lőrincz György, a jánossomorjai Balassi Bálint Művelődési Ház munkatársa pedig a Mosonszentjánosra és a Mosonszentpéterre telepítettekről készült kisfilmjét ajánlotta a figyelmembe.

4 SZABÓ 1991. 61. p.

5 Csehszlovákiában biztosították az anyanyelv használatát, de csak ott, ahol a magyarság számaránya 20 % felett volt. Jogszabályok magyarul nem jelenhettek meg, s a helységneveket is „szlovákosították”. A nemzetiségi iskolák anyagi támogatását megvonták, a közigazgatás átszervezésével pedig lehetetlenné tették a magyarság életterét. FEKETE 1999. 32-33. p.

6 KUGLER 2000. 10. p.

7 FÉNYI 1990.

8 TÓTH 1993. 153. p.

9 GYÜSZI 1992. 12. p.

10 TÓTH 1993. 153. p. Szabó Károly szerint, a magyarság Csehszlovákiából való kitelepítésének eszméje nem a londoni emigráns kormány ötlete volt. Ez a gondolat elsősorban Gottwaldéktól származott, akik Moszkvában tevékenykedtek. MOLNÁR 1990.

11 BALOGH SÁNDOR 1979. 61. p. Benes elnök a szlovákiai magyarok kitelepítésének gondolatát, teljes határozottsággal 1943. decemberében Moszkvában, a szovjet-csehszlovák barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéssel kapcsolatos tárgyalásain vetette fel. TÓTH 1993. 153. p.

12 TÓTH 1993. 154. p.

13 BALOGH BÉNI 1994. 1. 167. p.

14 A legnagyobb magyarüldözések Pozsonyban voltak. Benes 1945. májusi beszédének elhangzása után, kezdődött el a magyarok likvidálása a városban, és két héten keresztül tartott. A magyarok lakásait katonaság vette körül, és a családoknak fél órán belül össze kellett csomagolniuk. Erről Szabó Károly, a pozsonyi magyar meghatalmazott volt helyettese így számolt be: .. A ház kapujában csoportosították őket, és egyenesen a Lazaret és a Kórház utcai új rendőrségi épületek udvarára hajtották őket, ahol már kattogtak az írógépek, és az előre elkészített, stencilezett végzésekre, véghatározatokra már csak a neveket kellett beírni, hogy XY-t Pozsonyból kitiltják, Pozsony városát el kell hagynia és ki kell költöznie Ligetfalura.... ” MOLNÁR 1990. 88. p.

15 BALOGH SÁNDOR 1979. 64. p.

16 A Pozsony melletti zaistovaci táborról van szó. Győri Munkás. I. évfolyam. 36. szám. 1945. október 20. 3.p. Megrázó részlet egy szlovákiai menekült vallomásából. Hogyan bánnak a magyarokkal az intemálótáborokban? Információnk van arról is, hogy a brit Daily Herald című újság tudósítója is megtekintett egy intemálótábort, és tarthatatlannak ítélte az ott kialakult helyzetet. Szűk helyre rengeteg embert zsúfoltak össze, élelmezésükről pedig szinte nem is gondoskodtak. Győri Munkás. I. évfolyam. 29. szám. 1945. október 12. 4. p. A brit lapok élénken figyelik a szlovákiai borzalmakat.

17 u.o.

18 Gútor ma Szlovákiában található. Szlovákul: Hamuliakovo. Pozsonytól 18 kilométerre, délkeletre helyezkedik el.

19 Koplányi Jánosné, született Sághy Olga volt gútori, ma rajkai lakos visszaemlékezése. A teljes szöveget lásd Visszaemlékezés 2.

20 A behívó szövege így hangzott: „SZ. F. 24 éves Kolozsnéma 149. sz. alatti lakost ezennel behívom körülbelül 1 hónapi időtartamra köteles mezőgazdasági munkára. Jelentkezzen 1945. október hó 29-én 6 órakor a kolozsnémai községházán. Pokrócot, evőeszközt (kanalat, villát, kést) borotválkozó eszközt és legalább 5 napra való élelmiszert. Ha ezen behívásnak nem tesz eleget, az állam ellenségének lesz tekintve és azon veszélynek teszi ki magát, hogy családjával együtt internáló, illetve munkatáborba lesz helyezve.” Győri Munkás. I. évfolyam. 51. szám. 1945. november 9. 4. p. Katonai behívókkal kényszerítik a magyarokat mezőgazdasági munkára.

21 Kolozsnéma, ma Szlovákiában található. Szlovákul Klizska Nemá. Nagymegyertől 16 kilométerre délkeletre helyezkedik el, Gönyűvel szemben, a Duna bal partján.

22 Gönyű Győr-Moson-Sopron megyében található. Győrtől keletre, 16 kilométerre helyezkedik el.

172