Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 3. (Győr, 2007)
Tatai Zsuzsanna: A Mayer család iratai Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárában
Tatai Zsuzsanna A Mayer család iratai Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárában Bevezető Napjainkban ismét a családtörténeti kutatások reneszánszát éljük. Egyre többen keresik fel a levéltárakat és más tudományos intézményeket, hogy múltjukat, gyökereiket felkutassák. Az eredetünkkel, származásunkkal foglalkozó tudományágat genealógiának nevezzük.1 A szó görög eredetű és jelzi számunkra, hogy már az ókori népeknél is érdeklődéssel tekintettek az emberek múltjára. Ismereteink szerint, akkoriban halotti ünnepeknél, versenyeknél külön méltatták az érintett személyek származását. Általában az előkelők magukat valamely hőstől eredeztették, őseiket pedig egészen a trójai háborúig vezették vissza. A rómaiak viszont már nem heroizálták régen élt családtagjaikat, hanem elsősorban a jelenben éltek és az egyéni teljesítményeket értékelték. Ennek ellenére sokat köszönhetünk nekik, hiszen a mai leszármazási táblák ősét, a római scalát ők alakították ki.2 A germán genealógia viszont mindig a vérrokonságon alapult. Kezdetben a családot emberi test formájában ábrázolták és a leszármazókat az emberi testrészek szerint nevezték el, később megjelent az ősbizonyítás is. A tudományág a XV-XVI. században továbbfejlődött, amikor Suntheim (1440-1513), Miksa császár megbízásából megírta a Babenbergek és a Habsburgok történetét, majd más uralkodóházak is keresni kezdték gyökereiket. Sőt, az első polgári genealógia is megjelent 1598-ban és a XVIII. század elejére már bibliográfiát is készítettek.3 A famíliák históriájának felfedezése igazi fénykorát a XIX-XX. század fordulóján élte. A magyar genealógiai irodalom kezdetei a XVI. századra nyúlnak vissza: 1534-1535-ben jelent meg Nagyváradon Budai Ézsaiás lexikonja, amely családnevek szerinti csoportosításban genealógiai adatokat is tartalmazott.4 Valójában Nagy Iván (1824-1898) és Kempelen Béla (1874-1952) tevékenységével kezdődött el hazánkban a családtörténeti munkák sora. Ok a hazai nemesek leszármazását ismertették műveikben, amelyek ma is nélkülözhetetlen információkkal szolgálnak. A polgári és a paraszti famíliák eredetének kutatását is elkezdték, amelynek legjelesebb kezdeményezője, a két világháború között Szentpétery Imre (1878- 1950) volt.5 Jól használható még családkutatásra Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái című tizennégy kötetes műve is.6 A XX. század második felének társadalmi, politikai eszméi azonban nem nagyon kedveztek a genealógia fejlődésének, sokan a letűnt uralkodó rétegekkel való foglalkozást látták benne. Korunkban viszont újra sokan keresik gyökereiket és szeretnék felfedezni múltjukat. Az anyakönyvek áttekintésével pontos információkat szerezhetnek őseikről: hol, mikor születtek; kivel házasodtak; milyen betegségben hunytak el. Vajon lehet ennél többet is megtudni egy-egy család sorsáról? Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárának családi fondjai gazdag információanyagot nyújtanak a kutatók számára. Ezek között található egy olyan polgári família iratanyaga, amely több szempontból is kuriózumnak tekinthető. Egyrészt a fennmaradt dokumentumok közel másfél iratfolyóméter terjedelműek, másrészt egy olyan tanult középosztálybeli család 32
