Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 3. (Győr, 2007)
Dancsecz Mónika: Felvidéki magyar menekültek és áttelepültek Győr-Moson megyében
a körülményt, hogy a tehenet Rákospalotán a vonatrendezéskor át kell rakni, bejelentettem. ...A 67 vagonból álló szerelvényben 5 vagon 3 családdal Győrnek volt irányítva. Október 2-án déli 12 órakor érkezett a szerelvény Rákospalotára, ahol újból elsőnek bejelentettem, hogy a mozdony után van csatolva 3 vagonom és a másik két győri családé is, kérem ehhez a fenti számú vagonból a tehén átrakását, azonban ezt sem Rákospalota, sem Ferencváros, sem Kelenföld nem volt hajlandó megtenni. A vonat széjjelszedése Ferencvároson megtörtént. Jelenleg az a helyzet, hogy a tehenet a szerelvény többi részével Pécsre vitték el. ...azonnali intézkedést kérek, annál is inkább, mert a tehén takarmánya velem együtt ide érkezett. A tehén értéke kb. 3000.-Frt.... Mivel a nevezett állat törzskönyvezve volt... 149 Az összesített adatok alapján, amelyet az Áttelepítési Kormánybiztosság lapja, az Új Otthon 1949. február 12-i számában közölt, a lakosságcsere-egyezmény keretében 12 528 családot telepítettek át a Felvidékről Magyarországra. A kimutatásban részletes információt adtak arra nézve is, hogy melyik megyébe hányán kerültek, (lásd 4. számú táblázat) Ebből tudjuk, hogy Győr-Moson vármegye területén 215 felvidéki családot helyeztek el150, közülük 212 betelepülő család sorsát tudtam azonosítani, (lásd 5. számú táblázat) Gondjaikra és problémáikra kezdetben a megye lakossága, illetve a sajtó is odafigyelt. Az elsőként érkezők fogadásáról még hosszú cikkekben emlékeztek meg, majd 1947 őszétől már csak rövidebb beszámolók láttak napvilágot. Az 1948. évi telepítések pedig teljesen elvesztek a jelentősebb bel- és külpolitikai események között. A Győr-Moson vármegyéből kitelepülő szlovákok A magyarországi szlovákok áttelepülésének előkészítése, valamint lebonyolítása a Csehszlovák Áttelepítési Bizottság (továbbiakban: CSÁB) feladata volt. Tagjai szabadon mozoghattak az ország területén; írásban és szóban, valamint a magyar rádió útján propagandát fejthettek ki a szlovák lakosság körében.151 A bizottság 1946. március elejétől hat héten keresztül tevékenykedhetett az országban, és jelentkezésre buzdíthatta a hazai szlovákságot. Először körzetekre osztották az ország területét: a legjelentősebb szlovák etnikummal rendelkező városok (Békéscsaba, Budapest) mellett apró falvakat is (Felsőpetény, Forró) a körzetek központjaivá neveztek ki. Az április közepéig engedélyezett, illetve az azt követően közel egy évig tartó „nem hivatalos” toborzási akció során az áttelepülés lehetőségének híre, a legkisebb magyarországi szlovák településre is eljutott. A Magyarországon tartózkodó szlovák aktivisták kezdetben, elsősorban érzelmileg igyekeztek megnyerni a lakosságot: „ Szlovákok! Magyarországon élő testvéreink! A szülőföld, a szlovák föld hív benneteket! A Csehszlovák Köztársaság, a szlovákok és csehek egyetlen otthona kitárja karját, hogy a nagyvilágban, idegenben széjjelszóródott minden gyermekét magához ölelje... ”.'52 Atoborzó gyűlésekkel egy időben művészek, művészeti együttesek mutatták be a szlovák kultúra értékeit, illetve a jóval magasabb csehszlovákiai életszínvonalat hirdették.153 Az agitáció részét képezte a szlovákságot ért sérelmek hangoztatása, valamint az új haza - a Felvidék magyarlakta részeinek - megismertetése.154 150
