Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 3. (Győr, 2007)
Dancsecz Mónika: Felvidéki magyar menekültek és áttelepültek Győr-Moson megyében
A MÁKB 13. számú győri kirendeltsége azt a feladatot kapta, hogy Győr-Moson vármegye területén bonyolítsa le a lakosságcserét. A népcsere tényleges megindulásáig, 1947. áprilisáig szervezési feladatokkal, a menekültek problémáival foglalkoztak, valamint intézkedtek az áttelepítésre kerülő magyarok elhelyezéséről, illetve segélyezéséről. Ezt követően a Szlovákiából érkező magyarok letelepítésével, álláshoz juttatásával, valamint életfeltételeik biztosításával kapcsolatos teendőket intézték. Előfordult, hogy a kitelepülő szlovákok ügyeiben szintén eljárást indítottak (például: lakások zárolása, visszaélések kivizsgálása), valamint a megye területén áthaladó szlovákiai magyarok ellátásáról is gondoskodtak. A Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság győri kirendeltségének megszervezése „A csehszlovák-magyar lakosságcsere egyezmény lebonyolításával kapcsolatban szükségessé vált, hogy a Kormánybiztosság a határ mentén fekvő központokba Magyaróvár székhellyel kormánybiztossági megbízottakat küldjön ki ”42 - írta Dr. Jócsik Lajos államtitkár Győr vármegye alispánjának 1946. december 7-én. Levelében részletesen kitért arra, hogy a kirendeltség élére kinevezendő személynek ellenőriznie kell a szlovák kitelepítés menetét, valamint intéznie a felvidéki menekültek esetleges ügyeit. Utóbbiakat családonként, foglalkozási ágak szerint vették nyilvántartásba, s olyan helyre irányították, ahol elhelyezkedésükről, és letelepítésükről a kormánybiztos vagy a helyi hatóságok gondoskodni tudtak. Továbbá a ki- rendeltség tagjai meghallgatták a menekültek beszámolóit, és vallomásukat jegyzőkönyvbe is vehették. Mindezen teendők ellátására, a MÁKB a 10389/1946. I. sz. leiratával, a kirendeltség vezetőjévé Rizy Lászlót nevezte ki, aki hivatala székhelyét nem Mosonmagyaróváron, hanem Győrben a Vármegyeháza43 földszint 4. számú helyiségében rendezte be. Az alispán-helyettes 1947. február 15-én azzal a kéréssel fordult hozzá, hogy „működési hely ét... Mosonmagyaróvárra szíveskedjék áthelyezni, abból a szempontból, hogy a Rajkára és környékére tömegesen átmenekülök ügyeit a helyszínen intézhesse el. ”44 Rizy László nem tett eleget a kérésnek, mivel az előzetes felmérések azt mutatták, hogy a Csallóközből érkező magyarok nem Mosonmagyaróvárnál, hanem Medvénél kívánják majd átlépni az ország határát. így, inkább a megyeszékhelyen vélte szükségesnek kialakítani a kirendeltség központját. De ígéretet tett arra, amint Budapestről munkaerő segítséget kap, Mosonmagyaróváron is kiépíti az állandó szolgálatot: a menekültek megsegítésére pénteki fogadónapokat szervezett a városban. Ez 1947. szeptemberéig működött, majd a felvidéki magyarok panaszaikkal, valamint problémáikkal a Győr-Moson Vármegyei Földhivatal Telepítési Osztályához fordulhattak.45 A MÁKB győri kirendeltségének megszervezésekor Rizy László egymaga látta el a hivatalos teendőket, illetve intézte a menekültekkel, valamint áttelepültekkel kapcsolatos ügyeket. Feladatai 1947. februárjára annyira megszaporodtak, hogy a győri kirendeltséghez gyors- és gépírásban jártas irodai kisegítő munkaerőt kért. A budapesti központ ekkor még nem támogatta kérését,46 de a hónap végén már arról számolt be, hogy irodai kisegítő alkalmazottat kapott.47 Az 1947. áprilisában készített jelentésében pedig már kilenc, a győri kirendeltségnél szolgálatot teljesítő személyről tájékoztatta a MÁKB székhelyét.48 Ennyi ember számára kicsinek bizonyult a Vármegyeházán berendezett helyiség. Ezért, valamint a menekült és áttelepülő felvidékiek megszaporodó problémáinak hatékonyabb rendezése érdekében, a ki- rendeltség székhelyét a Bisinger sétány 32. számú Kereskedelmi Leányiskola épületébe49 139
