Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 3. (Győr, 2007)
Nagy Róbert: A Magyar Vagon- és Gépgyár olaszországi kapcsolatai. FIAT-licence megállapodások és titkos szerződések 1937-1945
olyan termékeket gyártani, amelyek egy későbbi haditechnikai garnitúra alapját képezhetik. Ennek megfelelően a katonai célokra is kiválóan alkalmas RABA Super (1635 db) és RABA Speciál (850 db) teherautók gyártása növekedni kezd. 1937-ben az igények jobb kielégítése érdekében megkezdik a MAN-licence diesel-motorok összeszerelését. Óriási változást hoz a gyár életében az 1935-ös év, amikor azt, gazdasági és stratégiai okok miatt, átveszi a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. Az ez által létrejövő tőkeerősebb nehézipari komplexum és a hamarosan vásárlással hozzá csatlakozó „Ajax” Rt. a magyar hadiipari potenciál egyik fő elemévé válik. 1938-ban a győri program és a bledi konferencia után nyílttá váló fegyverkezési program megvalósításában igen nagy szerep hárult e vállalatra is, melynek komplexitását jelezte az állandóan bővülő üzemrészlegek sora is: öntöde,csavar - és szerszámgépgyár,kovácsüzem, karosszériaüzem, általános géposztály, edény-préskovácsmű (sisakgyár), vagonosztály, acélmű (elektroacélgyártás), kisvasút - és vagonosztály, repülőgépgyár,híd-, vasszerkezet - és darugyár, rezsiüzem (karbantartás, szerszámjavítás).14 A katonai megrendelések száma ugrásszerűen megnőtt, a honvédség teherszállító jármű- és terepjáró gépkocsi igényeinek megoldására a Magyar Vagon - és Gépgyár is vállalkozott. Ennek megfelelően a korábbi AUSTRO-FIAT - és RÁBA-Krupp-licence szerződések alapján többféle méretű és típusú tehergépkocsi további gyártására kaptak megbízást (pld. RÁBA AFh 60db, RÁBA AFi 350 db,RÁBA Áfa 125 db, 31 M RÁBA-Krupp 75 db, 32 M RÁBA-Krupp 15 db). Az egyik legérdekesebb fejlesztés az 1937-től gyártott RÁBA-Botond terepjáró tehergépkocsi (1400 db) volt, amely felvette a versenyt a korabeli olasz és német, hasonló haditechnikai eszközökkel. Külön említést érdemel az 1936-tól működő repülőgépgyár, amely valójában csak a következő évtől kezdi meg rendszeres működését. Az AUSTRO-FIAT-tal történő korábbi megállapodás és a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. jó olaszországi kapcsolatai révén lehetőség nyílt olasz harci gépek javítására és a FIAT Repülőgépgyár licence-einek átvételére (FIAT CR-30, CR-32, CR-42). A repülőgépgyártást segítette elő az 1938 szeptemberétől beinduló hecsepusztai repülőtér, mely a gyár saját tulajdonát képezte. Az olasz gépeken kívül igényt mutatkozott német repülőgép-konstrukciók átvételére is. Rövidesen sor került hasonló licence szerződések keretein belül a Focke-Wulf Fw 58 repülőgép és az Áradó 96 repülőgépmotor, 1941-től 1944-ig pedig a Messerschmitt Bf-109, Bf-110 és Me-210 gyártására. A magyar fejlesztésű gépek közül 1938-tól Győrben is gyártották a WM-21 Sólyom felderítő repülőgépet. A háború kirobbanásakor stratégiai okokból a Vagongyárat a kormány döntése kiemelt fontosságú hadiüzemmé nyilvánította. A hadi megrendelések bővülését jelzi, hogy az 1939- 40-es évben ezek az összes megrendelések 50%-át teszik ki. A magyarországi nagy gépgyárak (Weiss Manfred, MÁVAG, Ganz és a Győri Vagon - és Gépgyár) kooperációja a háborús években tovább mélyült. Ennek értelmében a győri gyár részt vett a harckocsiprogramban is, melynek keretében 1940-ben 70 darab, 1941-ben pedig 74 darab Túrán közepes -és nehéz harckocsi készült el.15 1943-44-ben a Magyar Honvédség égető tehergépkocsi-hiányának leküzdésére a RÁBA saját fejlesztésű, új katonai tehergépjárművet fejlesztett ki, melyet a korábbi sikeres Botond, RÁBA AFi és RÁBA Super elemeiből építettek össze, RÁBA-Maros néven (350 db). A győri Magyar Vagon - és Gépgyár a háborús konjuktúra idején valóban növelni tudta termelését, a munkáslétszám is folyamatosan növekedett. Az 1944-től rendszeressé váló 113
