Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 3. (Győr, 2007)
Nagy Róbert: A Magyar Vagon- és Gépgyár olaszországi kapcsolatai. FIAT-licence megállapodások és titkos szerződések 1937-1945
1. kép Az első „olasz fecskék” egyike, a Fiat Cr-20 vadászrepülőgép (Bonhardt Attila/ Sárhidai Gyula/Winkler László: A Magyar Királyi Honvédség fegyverzete 329.0.) A cél, a szomszédos országokkal szemben ténylegesen fölénybe kerülő légierő fejlesztése, óriási pénzeket emésztett fel és nyilvánvalóvá vált, hogy a többi haderőnem esetében átfogó fejlesztési program nélkül nem képzelhető el reális növekedés. A fejlesztésekben Rátz Jenő tábornok, vezérkari főnök járt élen, aki a hadseregfejlesztés aktív támogatásával hamarosan nagy népszerűségre tett szert a tiszti karon belül. Utasítást adott a vezérkarnak egy 1932-ben és 1935-ben már elméletben létező, modernizációs haderő fejlesztési program kidolgozására. A tervezet 1937 májusában készült el 1700 millió pengő költségvetéssel, melyet Rátz azonnal át is adott Rőder Vilmos honvédelmi miniszternek. Az időközben megerősödő német külpolitikai orientáció elősegítette a terv megvalósítását, melyet 1937 novemberében miniszteri szinten Horthy Miklós részvételével meg is tárgyaltak. Az összeg nagysága azonban megfontolásra intette a kormány tagjait, többen, így Fabinyi Tibor pénzügyminiszter kételkedett az elképzelés pénzügyi megvalósításában. Az 1938 januárjában lemondással kacérkodó Rátz Jenő, a mögötte felsorakozó tisztikar és a vezető gazdasági körök azonban eredménnyel jártak, így a terv megvalósítás közelébe jutott.8 Ehhez azonban szükség volt arra, hogy a hatalmas kiadásokat valamilyen módon fedezni lehessen. Az 1936/37-es év gazdasági mérlege jónak volt mondható, s ezt ígérte a következő év is. A Magyar Nemzeti Bank elnöke, Imrédy Béla erre alapozva, egyszeri vagyonadókonstrukció segítségével dolgozta ki 1 milliárd pengős újrafegyverzési programját.9 A program óriási visszhangot kiváltva 1938. március 5-én került a nyilvánosság elé Darányi Kálmán miniszterelnök győri látogatásakor. A „győri program” meghirdetése az első lépést jelentette a magyar hadigazdaság háborúra való felkészítésében. Miközben a tervek szerint megkezdődött a magyar gazdaság felkészítése és átalakítása, a magyar kormány diplomáciai téren is szabad utat kapott a legális fegyverkezésre, mivel a bledi konferenciát lezáró egyezmény 1938. augusztus 22-én Magyarországnak fegyverkezési egyenjogúságot biztosított a szomszédos kis-antant államokkal szemben. A három hullámban végrehajtandó terv (Huba I, Huba II, Huba III)10 úgy tűnt, alkalmas lehet egy önálló hadseregfejlesztés megteremtésére, de a későbbi gazdasági problémák, a háborús tapasztalatok egyértelműen bebizonyították, hogy ez, a valóban hatalmas erőfeszítések ellenére, önerőből nem valósítható meg. 110
