Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 3. (Győr, 2007)
Szalai Attila: Győr román megszállásának története (1919. augusztus 18-október 4.)
legalábbis akkori értéke megtérítessék122”. A vagongyár egység ordrékönyvében tételesen is fel vannak sorolva a veszteségek. A románok 762-es számú ordré cmn jelű a MÁV-nak készülő harmadosztályú vasúti személykocsiból elvittek összesen 9 darabot, szeptember 5.- én hatot, és szeptember 17.-én további hármat123. Ezt 90 kocsira szóló rendelést még a MÁV adta 1916-ba a gyár számára. A 764-es számú ordrén szereplő szintén a MÁV-nak készülő 40 db Dg jelű kéttengelyes gyorsvonati kalauzkocsiból elvittek augusztus 25.-én 9 db-ot. A 769-es számú ordrén szereplő szintén a MÁV-nak készülő 100 db Gmh jelű teherkocsiból szeptember 10.-én elvittek 18-at124. Aromán motoreke és autózsákmányolásról nincs pontos számadat, de nyilván jelentős értéket raboltak el ezekből is125. A vagongyárat ért károk ugyan kisebbek voltak, mint az ágyúgyáré, de így is nagyon komoly tételt jelentettek a győri veszteséglistán. Mivel értékét csak becsülni tudjuk, így akár a várost ért több mint 800 milliós kár összege is emelkedhet. Természetesen károk nemcsak a gyárakat és az üzemeket érték. A románok minden képzeletet felülmúló vandál pusztítást végeztek a kivonulásukat megelőző éjszaka a vadászlaktanyában. Eldugaszolták az össze lefolyót, majd megengedték a vízcsapokat és elárasztották a legénységi szobákat. Utána összetörtek mindent, amit lehetett, majd felhasogatták az összes szalmazsákot126. A laktanyában 267.358 korona kár keletkezett, a románok természetesen semmiféle kártérítést nem fizettek127. A Frigyes laktanyát ennél kisebb károk érték. Ez annak köszönhető, hogy a megszálló román csapatoknak csak kisebb része, a gyalogsága tartózkodott itt. Mivel a Frigyes lakatanya felújítása folyamatban volt, csak kisebb károk keletkeztek, amelyek megtérítéséhez a város további hitelt vett fel, bízva abban, hogy a hadügyi igazgatás megtéríti ezt az összeget128. A kivonuláskor a románok 12.679 korona kifizetetlen szállodai számlát hagytak maguk után a Royal szállóban, a berendezésekben okozott károkon kívül129. A városi ingatlanokban okozott károkon kívül Győrnek mintegy 800 ezer koronájába került a románok élelmezése. A megszálló csapatok az 1.670.692 korona 69 fillér értékű áruból mindössze 13.886 koronát fizettek ki, így a hátrahagyott összeg 1.656.806 korona 49 fillér130. A románok a tartozásokról elismervényt adtak, de soha nem fizettek ki egyetlen fillért sem. A város kénytelen volt 1 millió korona kölcsönt felvenni a románok élelmezésére, s azok kivonulása után ennek megtérítését kérte a kormánytól131. Ám a Magyar Kincstár az okozott kárt nem térítette meg, a Honvédelmi Minisztérium 90801/2-es számú rendelete szerint a kárt azoknak kell viselniük, akiket közvetlenül ért. Csak arra tettek ígéretet, hogy a kölcsön összegét hozzáadják a várost ért károk összegéhez132. Ez viszont azt jelentette, hogy Győr lemondhatott erről az egy millió forintról is. 4800 korona kár érte a várost azért, mert egy hintós kocsinak állandóan a román városparancsnokság rendelkezésére kellett állnia, s a város a bérkocsisnak 40 napra kifizetett 1760 koronát133. A románok elvittek a dohányraktárból 941.749 korona 25 fillér értékű dohányárut. A ládákkal és a zsákokkal együtt a kár összege elérte az egymillió forintot134. Ebből elszállítottak 484 ezer korona értékű minőségi szivart, a többit elfogyasztották, ill. az értékénél drágábban eladták a győri polgároknak135. A magánházakba önkényesen beköltözött román tisztek nem fizettek semmit, sőt távozásukkor több esetben még ki is fosztották a tulajdonosokat136. A románok a megszállás utolsó napjaiban, különösen az utolsó éjjel kifejezetten durván, sőt agresszíven léptek fel a lakossággal szemben. Több nőt megvertek és megerőszakoltak137. 101
