Göcsei Imre: A szögesdrót mögött. Egy hadifogoly naplójából - Kisalföldi Szemle 1. (Győr, 2001)

Először a szögesdrót mögött (Bocholt)

Egyik nap délután bemegyek a barakkunkba és látom, hogy a legényem, Hunya Miklós a kályha körül buzgólkodik, szárítja a zöld dohányt.- Mit csinálsz Miklós?- Szárítom a dohányt!- Minek?- Felvágom és megtöltöm cigarettának.- De te nem is dohányzol!- Eladom a cigarettát és kenyeret veszek a pénzen.- Nem is tudtam, hogy te ilyen kereskedő ember vagy.- Rákényszerül az ember.

Valóban cigarettát készített és este a feketepiacon eladta. Én már el is felejtettem az egész históriát, amikor Miklós megáll az ágyam mellett. Kezében egy kenyér. Fogja a bicskáját két egyforma részre vágja a kenyeret. Az egyik felét nyújtja nekem.- Tessék, ez a hadapród úré! Ezt vettem a cigarettán.- Miklós, ezért te dolgoztál meg, nem fogadhatom el.- Tessék elfogadni, tudom, hogy éhes.- Igazad van, de akkor sem fogadhatom el, mert semmi közöm az egészhez.- Tessék elfogadni! Én olyan jól éltem Dániában hadapród úr mellett, hogy azt nem felejtem el soha. Ha senkinek nem volt kimenője, én akkor is kinn jártam. Sokszor nem vonultam ki, hanem otthon főzögettem. Ezért fogadja el.- Nem fogadom el, mert te szerezted, tehát a tied.

Miklós megfogja a két fél kenyeret és az ablakhoz lép.- Tessék elfogadni, mert különben kivágom az ablakon az egészet és én sem eszem egy falatot sem, pedig nagyon éhes vagyok.

Mit tehettem. Elfogadtam a kenyeret és megettem. Egy kicsit elgondolkodtam. Nem is hittem, hogy ez a Miklós, ez az egyszerű parasztgyerek így fogja fel az együtt eltöltött időt és ennyire hálás tud lenni, holott megehette volna egyedül is a kenyeret.

A feketepiacról még annyit, hogy ott mindent lehet venni, a friss kenyértől a kikészített bőrig, a cigarettától az elegáns új félcipőig, a civil sapkától a karóráig, az aranygyűrűtől a pisztolyig, ha valakinek pénze és cigarettája van. Ha valami nincs a piacon, meg

36