Losonczy Tóth Árpád: Egy boldog mennyasszony levelei. Meszlényi Terézia és Tanárky Auguszta levelezése - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 13/2008 (Győr, 2008)
XIV. A két hajdani barátnő további életútja
Auguszta sorsa barátnőjétől való elhidegülése után sokkal szürkébben, egyhangúbban, ugyanakkor talán jóval nyugodtabban és kiegyensúlyozottabban alakult. Bár naplójában Auguszta említést tesz még néhány, számára nőtlen volta miatt érdekessé vált férfiről, megannyi lehetséges férjjelöltről — így például a Téten élő nővérénél, Antóniánál, Takács Sándor nejénél vendégeskedő Ghyczy Mátyásról, 425 egy bizonyos Smidről (Schmid?), 426 a németszentmihályi intézőről 427 és Czilchert Róbertről 428 -, akikkel érintkezésbe került, s női szemmel alaposan ki is értékelte őket, de ezeknek a röpke találkozásoknak nem lett folytatása. A fiatal lány egyoldalú vonzódásai nem találtak viszonzásra, komoly udvarlója még évekig nem akadt. Meszlényi Terézia egykori barátnője szintén viszonylag későn, 27 évesen ment férjhez. Esküvője 1843. november 28-án volt. Nincs tudomásunk arról, hogy levélben, vagy bármilyen más úton értesítette erről volt barátnőjét, akivel keserű lányságának minden búját-baját hosszú éveken át hűségesen megosztotta. Férje, Tóth Dániel, intéző volt a Klauzál Imre 429 által a Vas megyei Tárcsán alapított állat-és növénytenyésztő 425 Ghyczy Mátyás (1815-1861) - földbirtokos, táblabíró, Komárom vármegye főszolgabírója az 1840-es években. Felesége Pizzigalli Erzse (1844). A Csallóközben lévő Aranyoshoz tartozó Ontopa pusztán birtokos, ahol a 19. század elején kastélyt épít. 426 Schmiddel két ízben találkozott. Először 1842. március 22-én, Győrben, a Szerdahelyi családnál látta, s akkor érdekesnek találta. 1842. április 17-én, egy pápai jótékonysági bálon ismét találkozott vele. Szomorúan jegyezte fel naplójában, hogy a körülmények miatt csak rövid ideig beszélgethettek. (TA: Napló, 1842. március 22., 1842. április 21.) 427 Nagyszentmihály (Németszentmihály) (Vas megye Felsőőri járás), a borostyánkői uradalom része. Az ottani intézőt női szemmel részletesebben is megszemlélte: „Ő legközelebbi szomszédunk, s' még eddig leggyakoribb látogatónk. - eszes fiatal ember egyéberánt, telle küllőczségekkel, s' nem épen a' legfinomabb társalgási modorral - de azért még is szenvedhető s' még jobban tűrhetem, mind sok városi piperőczt, úgy nevezett Dandikat. - Háza csinos, egy jó zongorája is vagyon, mellyen gyakorlót kezel jádzik - s' így azon néhány orák mellyeket Sz-Mihályon tölték vala a' kellemetesebbek közé tartoznak, mellyeket Dornón értem." (TA: Napló, 1842. július 3.) 428 Czilchert Róbert (1809-1884) - orvos, mezőgazda, gazdasági szakíró. Kezdetben orvosi gyakorlatot folytatott Pesten, majd a tótmegyeri uradalomban a Károlyi grófok uradalmi orvosa lett. Klauzál Imre hatására teljesen felhagyott orvosi működésével, s kizárólag a mezőgazdasági pályára lépett. Klauzál Imrével 1839-ben megalapította a Rohonczi Gazdasági (tulajdonképpen gazdaképző) Intézetet, amelyben magyarul oktattak, s ott az állat-gyógyászat tanára lett. Az intézet másfél év után megszűnt. Később Klauzál és Egan Ede társaságában bérbe vette Batthyány Gusztáv két Vas megyei, borostyánkői és tárcsái birtokát. Gyakorló gazdaként a juhtenyésztés és növénytermesztés terén ért el jelentős eredményeket. Klauzál Gáborral 1840-ben Tárcsán (a borostyánkői uradalom tartozéka) állattenyésztési és növénynemesítési intézetet hozott létre. 1849-től az Országos Magyar Gazdasági Egyesület választmányi tagja. 1857: elnökségi tag. Több hazai és külföldi tudományos társaság tagja. Széles körű orvosi és mezőgazdasági irodalmi munkásságot folytatott. Czilchertről kétszer is naplójában. Másodszorra már megnyerte tetszését és titokban reménykedett, hátha gyümölcsöző lesz majd a jövőben kapcsolatuk. „Czilhert Robert most jobban tetszett mint első látásra...de azért még nem akarok róla itéletett hozni - lessz talán alkalmam őt közelebbről megismerni?" (TA: Napló, 1842. szeptember 3.) 429 Klauzál Imre (1799-1847) - mezőgazdász, Klauzál Gábor politikus bátyja, Csongrád megye táblabírája. Az MTA tagja (1. 1833), az OMGE alapító tagja. 1838-ig gr. Károlyi Lajos birtokai vezetőjeként mintagazdasággá fejlesztette a juhászatárói híres tótmegyeri uradalmat. 1838-ban Czilchert Róberttel Rohoncon magyar nyelvű gazdasági tanintézetet alapított, amely 1840-ben megszűnt. (Itt
