Losonczy Tóth Árpád: Egy boldog mennyasszony levelei. Meszlényi Terézia és Tanárky Auguszta levelezése - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 13/2008 (Győr, 2008)
XI. Egy történelmi találkozás titkolt háttere
XL Egy történelmi találkozás titkolt háttere Kossuth niintegy fél évvel később, 1840. május 10-én, kiszabadult börtönéből. Feltehetően Lászlóné vitte el őt Tanárkyék pesti lakására, nem sokkal szabadlábra kerülése után, 1840 májusának közepén vagy június első napjaiban, ahol bemutatták neki az eladósorban lévő hajadonokat. Addigra talán megérlelődött Lászlónéban a döntés, noha a nősülésre magát elszánó politikus tetszését első látásra Auguszta nyerte meg. Azt is el tudjuk képzelni, hogy először talán neki is ő tetszett, de azután valamiért — talán külső befolyásolásra — elfordult tőle. Nem kizárt, hogy Kossuthot meg kellett győznie: Terézia lesz számára a lehetséges igazi, ideális feleség. Lászlóné — nem tudni milyen okból - feltehetőleg addig győzködte a tétovázó, nőtlen férfiút, amíg Terézia mellett döntött. Terézia valószínűleg mindent el is követett, hogy Kossuth érdeklődését fölkeltse maga iránt. Minden bizonnyal nagyfokú aktivitást fejtett ki, minden kedvességét és csáberejét bevetve, természetesen az illendőség határain belül. Noha — miként erről a kortársakat idézve majd részletesen szólunk - Teréz sem volt híjával a büszkeségnek és az önhittségnek, 311 a másik lehetséges jövendőbeli, Auguszta, sokkal visszahúzódóbb és önérzetesebb volt barátnőjénél. így az ő fejében meg sem fordult, hogy holmi apró női cselvetések bevetésével a politikus figyelmét magára terelje. Az öntudatos fiatal lány gondolatvilágában teljesen ismeretlen fogalom volt a küzdés egy férfi „kegyeinek" megnyeréséért. De — amennyire visszafogott tollú naplóbejegyzéseiből erre következtetni lehet - nála talán nem is volt szó arról a fergeteges, mindent elsöprő érzésről, ami Terézt Kossuth megismerésével elfogta. Az ellenzéki politikusból sugárzó ellenállhatatlan férfiúi vonzerő, amellyel Meszlényi Teréziát sikerült teljesen bűvkörébe vonzania, sem kerítette hatalmába. Ugyanakkor egyik, unokabátyjához írott leveléből, melyben pesti barátnőjéről is említést tesz, némi irigységet vélünk fölfedezni. A nagy sóhajban, mely a sorokból kiárad, benne rejlik, hogy Auguszta is szívesen elfogadta volna a sorstól a kitüntető kegyet: egy híres ember hitvesévé válni. „Melly ritka ember visszi oda hova ö, s' még kevésbé leány!!" — tör fel kebléből a mély sóhaj, amely alig képes elfödni a szemerei hajadon saját titkos vágyait. 312 Gyula, Auguszta bátyja, majd két évtizeddel később, az emigrációban, egy kedélyes beszélgetés alkalmával fölidézte Terézzel az első találkozás emlékét. Naplójában kitért arra is, hogy Kossuth az első alkalom után megvallotta Zsuzsanna húgának, a 311 Amikor a szabadságharc bukása után Kossuth Lajost és feleségét körözték Zemplénben, a körözőlevélben az asszonyt így jellemezték: „igen bátor, büszke és megvető tekintetű." Zempléni históriák. Összeáll. Hőgye István. Miskolc, 2002. 196. 312 T-ir. XXV. TG-hoz írott lev. 56.
