Losonczy Tóth Árpád: Egy boldog mennyasszony levelei. Meszlényi Terézia és Tanárky Auguszta levelezése - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 13/2008 (Győr, 2008)

X. A rejtélyes házasságszerző: László Ferencné

X. A rejtélyes há^asságs^er^ő: luás^ló Ferencné Volt azonban valaki, aki szívén viselte Kossuth és húga, valamint a Meszlényi testvérek sorsát, és befolyásolta döntésüket. A háttérből ő kísérte figyelemmel, s egyengette Meszlényi Terézia útját is a házasság révébe, Rudolf öccsével egyetemben, akinek Kossuth Zsuzsannát szánta. Legalább is Auguszta szerint. A lány, immár Szemerén keltezett levelében említést tesz egy titokzatos személyről, aki, mint egy szorgos pók, szövögette a két kapcsolat hálóját. ,,A' kettős sogorság nem olly váratlan elötem, mint sem gondolnád, édes Gidám, rég dolgozott már egy igen ügyes kéz egy mesterséges szöveten, melly munka, ugyan némellykor félbe szakadt, minthogy, elhibázta a' számítást a' szorgalmatos művésznő de végre fáradhatlan szorgalom győzőt, és a' finom főzett végéhöz közeledik."

256 A „kettős sogorság"-ról szerzett értesülését, a „végkifejletet" immár a távolból, kissé lehiggadva fogadta Auguszta. A keserűség íze érezhető a sorok között. Meg merjük kockáztatni, hogy mindkét létrejött és már „sínen lévő" kapcsolatban, mindkét megkötendő frigyben többé-kevésbé érintve volt ő is. Tulajdonképpen kétszeres vesztesként került ki a Meszlényiekkel folytatott barátságból (és a szerelemből). Nem csodálhatjuk tehát, hogy keserű szájízzel, reményvesztetten hagyta el két év után a kettős fővárost. Naplójának életuntságot tükröző bejegyzései ennek a csalódott életérzésnek a lenyomatai. A „szorgalmatos művésznő" kilétét alig több mint egy évvel később, 1841. december l-jén kelt naplóbejegyzésében fedi fel Auguszta.

257 Ennek ismeretében már nem kétséges, hogy Terézia és a börtönből nemrégiben kiszabadult Kossuth összehozásában László Ferencné játszott kulcsszerepet. Lászlóné neve Kossuth első fiának születése kapcsán tűnik föl a naplóban. Auguszta megemlíti, hogy Teréz a föltehetőleg akkoriban Győrben tartózkodó húga, Irén

258 révén közölte a hírt vele. Levélváltásuk tehát ekkorra már valószínűleg hóna2b T-ir. XXV. TG-hoz írott lev. 54. 257 TA: Napló, 1841. dec. 1. 258 Uo. Meszlényi Irénről, Teréz húgáról, igen kevés adat áll rendelkezésünkre. Sem a család történetét kutató Sárváry Mariann, sem a Meszlényiek leszármazási táblázatát összeállító Rainer Pál nem tud Meszlényi János legkisebb gyermekéről. Egyedül a Meszlényiekre vonatkozó győri forrásokat összegyűjtő Hegedűs Zoltán lelt rá a belvárosi plébánia anyakönyvében Irenea Constantia Antonia születési bejegyzésére. (Hegedűs, 2002. 386.) Annyit tudunk Terézia „fiatalabb nővéré"-ről, hogy 1829. június 15-én, Győrben keresztelték, tehát néhány nappal korábban született. (Egyházmegyei Levéltár, Győr. Győr-Belvárosi plébánia anyakönyvei. Kereszteltek anyakönyve (1806-1836). X. 221. old.) Több kortárs emlékiratíró is - ha csak szűkszavúan is - megemlíti őt, noha a visszaemlékezések évtizedekkel később jelentek meg. Podhorszky Mária (1837-?), a felségárulás vádjával tizennégy hónapos