Losonczy Tóth Árpád: Egy boldog mennyasszony levelei. Meszlényi Terézia és Tanárky Auguszta levelezése - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 13/2008 (Győr, 2008)
IX. Tanárky Auguszta - Kossuth Lajos és Meszlényi Teréz megismerkedésének koronatanúja és kárvallottja
te. Ennek ellenére nem zárhatjuk ki, hog}' levelezés útján továbbra is érintkeztek egymással. De már nem sokkal Szemerére való megérkezése után, 1841 nyarán, Auguszta levélben kérte Teréz közbenjárását, hogy a korábban öccsének írott leveleket juttassa vissza neki. A levelek ugyanis könnyen hírbe hozhatták volna. Amikor tudomást szerzett Rudolf és Kossuth Zsuzsanna immár vissza-fordíthatatlannak tűnő, és hovatovább törvényesítés előtt álló viszonyáról, akkorra már csak egy fájó emléket jelentett számára a hajdani kérészéletű kapcsolat. Teréz meg is említi egyik levelében, hogy Auguszta ismételt, harmadszori noszogatására végre elkérte a kérdéses leveleket Rudolftól. Nem tudjuk, mi lett e leveleknek a sorsa. Rudolf egyik fönnmaradt leveléből, amelyben barátja, Kovács Pál közvetítésével találkozót kért Augusztától, illetve az özvegy Tanárkynétől, arra következtethetünk, hogy az esetlegesen létrejött találka a kapcsolat végleges lezárását, a dolgok tisztázását szolgálhatta. 249 A levelek visszaszolgáltatására azonban ekkor nem kerülhetett sor. Úgy gondoljuk, nem térünk el lényegesen a valóságtól, ha - ismervén Auguszta szűkre szabott lehetőségeit, ismeretségi körét — egyik naplóbéli kitételében talán Rudolf iránti megvetését (is) fölfedezni véljük. A naplórészlet Eötvös József A karthauzi című regényéből idéz egy töredéket, amely a megcsalt asszony, a lelketlen csábító prédájává vált Júlia érzéseit taglalja: „«Valjon az asszonyt, ha százszor csalatva, szeretni megszűnik , ha végre őnőssé vált ez önnös világban, és színleni kezd, mert érezni többé nem mer kárhoztassuké? ... adjá tok vissza hitét s' szeretni fog ismét .. .» 250 Ezeket a gondolatokat tartja Auguszta fontosnak kiemelni a regényből, hiszen az idézet után ezekre reagál, Júlia megcsalatását és kiábrándultságát az ő keserű helyzetével veti egybe. „Igen, adjátok vissza hitemet s' szeretni fogok talán én is újra?"... Vannak pillanatok, mellyben érzem hogy talán nem létezik nő melly tisztábban igazabban s' forrón is szeretni tudna:- de nem ezen mindennapi nyomorult férfi söpredékeket kik közé a' sors kár-hoztatott." 251 E megjegyzés ismeretében azt kell valószínűsítenünk, hogy Meszlényi Rudolf-nak, talán akarata ellenére is, sikerült elcsavarnia Auguszta fejét. Nem állíthatjuk biztosan, de nagy a valószínűsége annak, hogy az Augusztát Pesten ért sorozatos szerelmi kudarcok, csalódások és megaláztatások miatt határozta el az özvegy Tanárkyné, hogy leányával elhagyja Pestet, és visszaköltözik Szemerére. Férje halála óta ugyanis már fél év telt el, így az elutazás legfőbb indoka véleményünk szerint a lányát ért lelki sérülések mielőbb begyógyítása, s a felejtés lehetett. Térjünk azonban vissza a „kettős sogorság"-ról szóló értesülés fogadtatására. Auguszta megállapítása a kétszínű, csak saját egyéni érdekeiket szem előtt tartó emberekre, és a kivételként felhozott Bezerédy Antóniára történő utalása a levélben, Teréz küszöbön álló házasságának megemlítése után következik. Gedeonnak írott szomorkás válaszában barátnőjének sok szerencsét kíván. Ehhez még hozzáteszi: „Ha Lajos az, kinek látszatik, el is éri; a' sors csak igazságos, ha Thereznek annyi baj után jobb napoMeszlényi Rudolf levele Kovács Pálhoz. Pest, 1840. júl. 29. OSZK Kt. Levelestár, Fond 499/20. 250 TA: Napló. 1841. dec. 6. 251 Uo.
