Losonczy Tóth Árpád: Egy boldog mennyasszony levelei. Meszlényi Terézia és Tanárky Auguszta levelezése - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 13/2008 (Győr, 2008)

VI. A reformkori Győr szellemi élete

VI. A reformkori Győr szellemi élete Rövid kitekintés „Szellemi éldelet"-szerzés és szórakozás végett — ha eleinte ritkán és kényszeredetten szánja is rá magát —, de azért kénytelen Győrbe látogatni. Az első ismerkedése Győrrel nemigen volt szerencsés. „Üres"-nek és „lelketlen"-nek találta

194 a 18 ezer lakosú, zömében magyarok által lakott, tiszta, csinos és kikövezett utcákkal, „derék házakkal" ékeskedő szabad királyi ranggal és országgyűlési képviselettel bíró várost.

195 Legtöbbször a Bezerédyek, különösen Bezerédy Kálmán felesége, Bezerédy Lujza (Louise) társaságában ruccan föl Győrbe, hogy önként vállalt szemerei elzártságát, magára erőltetett lelki nyugalmát kissé „felzavarja", de a színielőadásokra esetenként a Beke családdal

196 is szívesen eljár. Ilyenkor valószínűleg a Bezerédy család győri házában, a Király utca 4-es szám alatt szállt meg. A kétemeletes, késő barokk palotát, amelyet Bezerédy Ignác alispán 1808-ban vásárolt meg, másként Napóleon-háznak is nevezik, hiszen a császár 1809 augusztusában, a győri csata után, ebben töltött el egy éjszakát.

197 Ha hosszabb ideig — például vásár alkalmával — Győrbe látogattak Tanárkyék, „jó Szerdahelyieknél" (a Szerdahelyi család a Káptalan-dombon lakott) szálltak meg, akik szívélyesen fogadták őket. A vaskalapos Bezerédyvel szemben táplált minden ellenérzése dacára, kénytelen azért az alispán igyekezetét is méltányolni a magyar színészet győri támogatását illetően. A lelkes színházlátogató Auguszta csipkelődve, mégis némi büszkeséggel tudatja unokabátyjával, hogy a győriek 1840-ben, Kovács Pál orvos és drámaíró kezdeményezésére, Magyar Színpártoló Egyesületet hoztak létre. Az ún. „egyesült részvényes társaság" célja a magyar nyelven játszó színművészet anyagi támogatása volt a városban, a korábban csak németül játszó társulatok mellett. Az egyesület célul tűzte ki, hog)' „kétszer esztendőben tavasszal s' ősszel, mindenkor 2 holnapig magyar szinésztársaság adja mutatványit."

198 Egy részvény ára 20 forint volt, s a színházrajongó lány örömmel újságolta, hogy „ezen ügyben (tudniillik a magyar nyelvű színjátszás ügyében) az öreg Bezerédy is lelkessen munkálódott."

199 195 Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára I. Pesten, 1851. 71. 196 Feltehetően a müveit jogászprofesszor, a győri Királyi Akadémián is oktató Beke Farkas (*?11838) ügyvéd családjáról van szó. 197 Jenéi Ferenc-Koppány Tibor: Győr. Bp., 1964. 71.; B. Nagy Judit: Győr, a műemlékek városa. Az Alkotmány utca. Kisalföld, 1991. ápr. 3. 8.; Emlékmüvek, emléktáblák győri kislexikona. Szerk. Orbánné Dr. Horváth Márta. Győr, 2001. 117. T-ir. XXV. TG-hoz írott lev. 55. Ezzel szemben Balázs Péter szerint a magyar nyelvű színi évad októbertől március végéig tartott. Balázs Péter: Győr a feudalizmus bomlása és a polgári forradalom idején. Bp., 1980. 146. 199 T-ír. XXV. TG-hoz írott lev. 55.