Losonczy Tóth Árpád: Egy boldog mennyasszony levelei. Meszlényi Terézia és Tanárky Auguszta levelezése - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 13/2008 (Győr, 2008)
4. Pest, 1841. április 5. Meszlényi Terézia Tanárky Augusztához a pesti Szegénygyermek-kórház javára rendezett zenés irodalmi estről
amint hallottam - fel menni. Meg üt a guta, ha egy mast el kerülitek, ha ű hozzátok talál menni, és ti nem lesztek hon, vagy ő nem Becsben, ha ti fel mentek. Ez már szörnyen bosszantana. Az, hogy jószágát bírben adta, nem hiszem, hogy változtatna val[a]mit rajt, mert ű már azt akkor mondta, hogy nem szeretni, ha felesége magát ott le gazdasszonko[dlná, de amiért én már akkor ki szi[d]tam. Majd meg lássuk, mi lesz belőle. Csak azt nem értem, hogy beszílhetnek róla, mikor en egy liléknek sem szólok. Még egyet, kedves...Augusztrol [!] 496 kírdeztél. Lajos ösmeri és azt mondja, böcsületes ember a mosta [ni?] Fírfiak közt. Igen, ellehet hozzá menni. Ha találkozol Táni és Háni nénikkel, köszöntsd őket tőlem. Mondd, majd fogok nekik irni, valamind [!] időm lesz. Csókolom kedves anyád kezeit és tíged milliószor a te Terezed császári királyi kamarási címmel tüntették ki. 1868-ban hunyt el, a velencei családi temetőben nyugszanak hamvai. Teréz 1840 kora őszén, szeptember végén, vagy talán október első napjaiban mutathatta be szemerei barátnőjét a velencei birtokosnak. Miként erről korábban már említés történt (vö. 97. 1. 445. j.), Auguszta egyik levelében megírja, hogy Pest elhagyása, vagyis július 6-a óta csupán három „hold"- (hónap) telt el, amikor újra visszatért a Duna partjára. (T-ir. XXV. TG-hoz írott lev. 54.) Az akkor Pesten töltött 3 nap alatt talált arra alkalmat Teréz, hogy agglegényként élő rokonával összeismertesse Augusztát. A lány naplójában mindössze egyszer tesz említést Meszlényi Lajosról. Győrben találkozott akkor vele, mások társaságában. (TA: Napló. 1840. december 20-i bejegyzés.) Úgy látszik, Auguszta nem gyakorolhatott mély benyomást a férfire, hiszen Meszlényi Lajos nem különösebben erőltette a vele való találkozást. Sőt, mintha szándékosan kerülni igyekezett volna a neki bemutatott fiatal hölgyet. Ha akarta volna, nyilvánvalóan tudott volna alkalmat találni a találkozásra, de nem tette. Hogy Pesten mégis elterjedt a híre a megrögzött legényember nősülési szándékának, miként arról Auguszta unokabátyjának írott válaszleveléből is értesülhetünk, az részben talán Teréz jó szándékú elszólásának, részben Meszlényi Lajos meggondolatlan fecsegésének lehetett a következménye. Auguszta józan levelében eloszlatja a terjengő, megalapozatlan pletykákat. „Meszleny Lajost egyszer láttam - írja -, most midőn utolszor Pesten voltam: Therez egyik levelében irta ugyan hogy ha Lajos Bécsbe utaz, benünket meglátogat, de abból még nem következik hogy megkér és még kevésbé, hogy én tüstént igent mondjak. Azért édes Gidám, akár ki kérdez jó szível azt mondhatót hogy semmi sincs még a' dologban és - nem is lessz, mert Lajos régen Bécsbe van már, s' rég elfelejtette hogy talán Pesten valami ösmérösének ollyas szót ejtet melyből azon hir eredhetett; máskép nem magyarázhatom azt a dolgot." (T-ir. XXV. TG-hoz írott lev. 55. Szemere, 1840. dec. 31.) A levél, amelyre Auguszta céloz, jelenleg vagy lappang, vagy végleg elveszett. Teréz igyekezete tehát, hogy fiatal barátnőjének családja férfitagjai között találjon hitestársat, immár másodszor is sikertelenül végződött. E levél után a mézesheteit élvező Terézia már csak saját boldogságával volt elfoglalva, egykori barátnőjével nem sokat törődött. 496 Ifj. Augusz [Antal II.] (1807-1878) - Tolna megyei birtokos nemes; jogot végzett. Megyei pályafutását tiszteletbeli aljegyzőként kezdte, majd volt megyei főjegyző, főszolgabíró, 1845-től pedig a megye első alispánja. Alispáni tisztségét 1848. március 15. után is megtartotta, hivatalában maradt 1849. február 9-ig, majd átállt a Habsburg oldalra. Szolgálatainak fejében a szabadságharc bukása után Tolna megye kormánybiztosává nevezték ki, majd Pest vármegye főispáni tisztét is megszerezte rövid időre. 1850-ben osztrák bárói címet kapott. A kiegyezés létrejöttében is szerepet játszott. A művészetek támogatójaként tette ismertté a nevét, szoros barátság fűzte Liszt Ferenchez. (Augusz család. Családi levéltárak repertóriumai. Segédletek L Szerk. Cserna Anna. Szekszárd, 1999. 7.
